Egyszer már majdnem megépült a vasút Mohács és Bátaszék között - Ismét napirenden

A mohácsi volt a vármegye első vasútállomása, amelyet az Első Duna Gőzhajózási Társaság épített 1856-ban. Az 1800-as évek második, és az 1900-as évek első felében fontos szerepet játszott a baranyai személy-és áruforgalom lebonyolításában. A II. világháborút követően már megkezdődött a Bátaszék és Mohács közötti vasútvonal építése is, amely most ismét napirendre került.

A mohácsi vasútállomás megnyitója 1857. május 2-án volt, ezen a napon futott be  az első szénszállító vonat Üszögről. 1857 júliusában nyitották meg a vonalat egyéb teheráruk szállítására, a személy- és egyéb áruforgalom azonban csak két évvel később, 1859-ben indult meg vegyes (teher- és személyt szállító) szerelvénnyel.

Mohácsról elsőként Pécs felé épült vasútvonal, amelyet 1852-57-ig épített több ezer, köztük olasz, cseh, és morva munkás. A munkálatokat a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) magánrendőrei felügyelték. Az abban az időszakban pusztító kolerajárvány megtizedelte az építőket, akiket a hercegszentmártoni temetőben temettek el, amely a mai Márokhoz tartozik. A vasútvonal Pécsre azzal a céllal valósult meg, hogy a Mecsekből kitermelt szenet idáig vasúton szállítsák, és itt, Mohácsnál a kikötőben hajóra átrakodják. Ezért épült az állomás közvetlenül a Duna partjára.

A személy- és egyéb áruszállítás 1859. április 24-én kezdődött, ezzel a mai Magyarország második személyszállítási vasútvonala lett a Mohács-Pécs szakasz. A megyeszékhely első indóháza az Üszögi volt, innen indultak az urak és hölgyek a mohácsi kikötőbe, hogy hajóval folytassák útjukat Pest vagy Eszék irányába. Sokat javult a fővárosba utazni szándékozók helyzete a Pécs-Mohácsi vasút beindulásával, mert Pécsről vonattal lehetett eljutni Mohácsra és onnan gőzhajóval a fővárosba. Az üszögi állomásra kijutni azonban nem volt egyszerű, ugyanis csak lovas kocsival vagy omnibusszal lehetett odáig közlekedni a pécsi belvárosból.

A mohácsi vasútállomás a Pécsre történő szállítás mellett két másik útvonalon volt érdekelt. Mohács és Erdőfű között is jártak vonatok, mégpedig a Mohács - Nagynyárádi kitérő - Sátorhely - Újistálló puszta - Vizslak - Felsőbéda - Erdőfű útvonalon. A mohácsin kívül azonban idővel mindegyik 462-es vonalon szereplő vasútállomás megszűnt.

Lázár János építési és közlekedési miniszter múlt héten sorra került mohácsi látogatásán bejelentette,vizsgálják, hogy árufuvarozás tekintetében érdemes-e vasúti fejlesztéseket indítani Mohács és Bátaszék között.

Maga az elképzelés nem új, sőt, a második világháborút követően már ez építkezés egy része is megvalósult. 

S Bátaszék-Mohács vasútvonal a tervek szerint Bátaszék - Bátaszék megálló - Furkópuszta - Báta állomás - Mohács útvonalon közlekedett volna, azonban a két végállomáson kívül a többi állomás végül sohasem épült meg. Ennek oka egy másik Duna-menti város megszületése volt.

Dunaújvárost ugyanis eredetileg Mohács-Felsőmezőn tervezték felépíteni a pécsi feketeszén könnyű elérhetősége miatt. Időközben azonban megromlott a viszony a Tito-féle Jugoszláviával, így végül a határtól távolabb, Dunapentelén épült meg.

A mohácsi vasmű Budapest felől való megközelíthetősége azonban Pécsen át túl nagy kerülő lett volna, ezért terveztek egy Bátaszék - Mohács vasútvonalat. A beruházás helyszínének módosítása idején ennek a vasútvonalnak az építése már megkezdődött. Elkészült a Bátaszék - Báta állomásköz, és a szakasz nagy részén a nyomvonal is. Mohács- Szőlőhegyen, a Csele-patak felett is megépítették a tervezett vasút hídját. A munkálatok azonban végül mégsem fejeződtek be a teljes útvonalon, így a Bátaszék és Mohács közötti megállók csak fantomállomásokként kerültek be a vasúttörténelembe.

Képünkön: a mohácsi vasútállomás egy korabeli képeslapon.

EQM