Mohácson át vezetett Pécsre, az élvonalba a lánycsóki Bódis Lili útja

2024. november 25. hétfő 09:55

Mohácson át vezetett Pécsre, az élvonalba a lánycsóki Bódis Lili útja

Alacsony, nagyon fürge, ráadásul jól cselez. Kapura is veszélyes Bódis Lili, igaz, most éppen szélső védőt játszik a Pécsi MFC-ben, immár a piros-feketék NB I-es együttesében. Emellett ősszel kezdte Pécsett az egyetemet, szóval unatkozni nincsen ideje az ifjú hölgynek. Akiből a polgári létben még bármi lehet, ám a sportágválasztása teljesen egyértelmű volt. Számára a futball már négyévesen megérkezett, nem kis családi ráhatás következtében. A szakemberek is gyorsan felfigyeltek a játékára.

 

Az ötven pluszos drukkerek még emlékezhetnek Hernádi, eredeti családneve szerint Hornung Ferencre. Akinek annyi köze van Lilihez, hogy mindketten lánycsókiak, onnan indultak el a futballpályák világába. A már elhunyt Hernádi a Pécsi Dózsában szintén védőként rúgta a bőrt, az 1960-as évek derekán pedig B-válogatottságig vitte.

Követendő lehet a példa! Bár a „Popeye" néven is emlegetett sportember fénykorában a női labdarúgók még igazi csodabogárnak számítottak, ma mindez természetes.


- Apukám is futballista volt, a két bátyám szintén az - árulta el Bódis Lili. - Ezek után nem meglepő, hogy én ugyanúgy beálltam a sorba. De nem feltétlenül a testvéreimmel kezdtem, inkább azok barátaival. Rájöttem, nekem ez lesz az igazi játékom. Amikor Mohácsra kerültem, már szervezett keretek közé, szintén srácokkal együtt edzettünk egy darabig, ami előnyömre vált.


- Támadóként kezdett, de most hátvédként próbálja meg leszerelni az ellenfél csatárait.


- Ott kell bizonyítanom, ahová az edzőm állít. Jobb a gyepen lenni bármelyik poszton, mint kimaradni az egészből. Ezzel a szemlélettel szoktam készülni a következő fellépésre.


- Az NB II-ben azért más lehetett a focizgatás, mint az élvonalban, ahol nyáron kezdték meg az új bajnokságot.

Hamar kitűnt

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Bozsik-programja kapcsán érkezett meg a Mohácsi TE 1888 csapatához a 2006-os születésű Bódis Lili. Ott pedig elég gyorsan Megyeri Károly szeme elé került. A szakember szerint nem volt nehéz kiszúrni, annyira rátermettnek látszott a gyermek. De emellett a szorgalmával sem akadt gond a futballista palántának. Edzést szinte soha nem hagyott ki, amiben kiemelt szerep jutott a szülőknek, akik rendszeresen vitték leánykájukat a közeli falujukból a városba.

- Alig lehet a kettőt összehasonlítani. Azért ez a mostani sokkal komolyabb, mint a korábbi. Szerettünk volna szintet lépni, ami sikerült. De ettől kezdve már még többet kell beletenni az edzésen, meg a bajnoki találkozókba is. Teljesült egy vágyunk, most ehhez a feladathoz akarunk felnőni.


- Jobblábasként mennyire jön zavarba, ha a balosra érkezik a labda?

- Erre szokták mondani, a gyengébbik lábam is nagyon hasznos, ha buszra akarok szállni. Tehát, azon még sokat kell dolgoznom, hogy közelebb kerüljek a kétlábas állapothoz.


- Az oktatásban is komolyat ugrott, gimnázium után már egyetemre jár. Bírja a kettős terhelést?


- Nem könnyű a dolog, de igyekszem megbirkózni a feladattal. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára járok, rengeteg eddig ismeretlen dologgal kell megismerkednem. A legnehezebb a helyes időbeosztás. Meg a tréningeken a megemelt erőnléti elvárások másfajta kihívást jelentenek, szellemileg is leterhelnek a futballpályán. Nem lehet lazítani, végig összpontosításra van szükségem.
- Akkor a bulikra nem marad energiája?


- Sajnos, vagy szerencsére, de az tényleg nem igazán fér bele a mostani életembe. Inkább a baráti beszélgetéseket részesítem előnyben. Meg a családdal való kapcsolattartás szintén fontos számomra. Ha telefonon felhívom őket, elég hamar a sport, a labdarúgás kerül szóba. Úgy tűnik, ez a sorsom, de cseppet sem bánom a helyzetet!

 

Pucz Péter - Fotó: Löffler Péter