Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás

Vasárnap hajnali kettő órakor három órára kell átállítani az órák mutatóit, és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás.

Az óraátállítással évente 120 gigawattóra villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító vállalat szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, és ezekből az látszik, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta másfél-három százalékos fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Ez a mennyiség akár egész évre elegendő lenne ezer háztartás számára.

Az őszi óraállítás nem hoz ilyen látványos változást: az emberek többsége sötétben kel, fekszik az óraállítás előtt és után is, a lámpák ugyanannyit égnek. Az elmúlt tíz év adataiból az látszik, hogy a nyári fogyasztás egyre jobban megközelíti a télit, a két csúcsérték különbsége harmadára csökkent.

Az óraátállítás érinti a MÁV és a BKV menetrendjét is. Magyarország 1980 óta tér át minden évben a nyári időszámításra, 1996-ig ez szeptember végéig tartott, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez.