Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás az ország 10 243 szavazókörében az országgyűlési képviselő-választáson, este hét óráig valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.

 

 

A választásra jogosultak 62,92 százaléka, 4 840 928 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 67,09 százalék, ami 135 025 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 57,51 százalék, ebben a megyében 290 452-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 66,82 százaléka, 856 416 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A két pécsi választókerületben így alakult a részvétel 17 óráig: 

Baranya 1: 45 500 (61,16%)

Baranya 2: 45 152 (60,39%)

(Mohács) Baranya 03-as számú: 42 571 (60,74%)

(Szigetvár) Baranya 04-es számú: 43 881 (58,32%

 

A választásra jogosultak 52,75 százaléka, 4 058 746 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 55,15 százalék, ami 570 368 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 47,92 százalék, ebben a megyében 242 022-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 56,44 százaléka, 723 454 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A két pécsi választókerületben így alakult a részvétel 15 óráig: 

Baranya 1: 37 832 (50,85%

Baranya 2: 37 605 (50,30%

(Mohács) Baranya 03-as számú: 35 531 (50,70%

(Szigetvár) Baranya 04-es számú:

36 592 (48,63%)

 

 

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig.

A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, a 2010-es választáson 46,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 45,02 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 53,64 százalék voksolt 15 óráig.

 

Délután 13 óráig országszerte a  választásra jogosultak 40,01 százaléka, 3 078 029 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Négy évvel ezelőtt 42,32 százalék voksolt 13 óráig.

A két pécsi választókerületben így alakult a részvétel 13 óráig: 

Baranya 1: 28 442 (38,23%)

Baranya 2: 28 177 (37,69%)

(Mohács) Baranya 03-as számú: 26 168 (37,34%)

(Szigetvár) Baranya 04-es számú:26 749 (35,55%)

 

Délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 25,77 százaléka, 1 982 937 szavazó járult az urnákhoz.

Baranyában 72 541-en szavaztak eddig, ami 24, 63 százalékos aránynak felel meg.

A két pécsi választókerületben így alakult a részvétel 11 óráig: 

Baranya 1: 17 542 (23,58%

Baranya 2: 18 050 (24,14%)

(Mohács) Baranya 03-as számú: 18 439 (26,31%

(Szigetvár) Baranya 04-es számú:18 510 (24,60%)

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig.

A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka, a 2010-es választáson 24,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 23,23 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 29,93 százalék voksolt 11 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A választásra jogosultak 10,31 százaléka, 793 219 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Baranyában a jogosultak 9,99 százaléka voksolt mát, ami  29 410 szavazót jelent.

A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 11,43 százalék, ami 30 992 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,78 százalék, ebben a megyében 37 914-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 9,61 százaléka, 123 109 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, a 2010-es választáson 10,23 százalék, nyolc évvel ezelőtt 9,50 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 13,17 százalék voksolt 9 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A Nemzeti Választási Iroda elsőként a reggel hét órakor regisztrált részvételi adatokat tette közzé.

Ennek alapján addig 139 667-en  szavaztak, ami a választók 1,82 százalékának felel meg.

Ez alacsonyabb a négy évvel ezelőtti (2,24%) részvételi aránynál, de magasabb a 2014-ben mérthez képest (1,64%).

 

Baranya megyében a szavazók 1,71 százaléka voksolt már, ami  5046 embert jelent.

A két pécsi választókerületben így alakult a részvétel reggel hét óráig: 

Baranya 1: 1,56 százalék

Baranya 2: 1,55 százalék

 

(Mohács) Baranya 03-as számú: 1,84%

(Szigetvár) Baranya 04-es számú: 1,76%

A részvételi arány 7 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 2,04 százalék, ami 21 097 szavazót jelent.

A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 1,54 százalék, ebben a megyében 6646-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 1,82 százaléka, 23 268 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 1,87 százalék, a 2002-es választáson 1,41 százalék szavazott 7 óráig.

A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 1,66 százaléka, a 2010-es választáson 1,61 százalék, nyolc évvel ezelőtt 1,64 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 2,24 százalék voksolt 7 óráig.

A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,79 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

    
Baranya megyében 4 945-en szavaztak, ami 1,68 százalékos arány.  

 

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. 

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országgyűlési képviselő-választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.

 

Mucsi Tamás azt mondta: a 106 egyéni választókerület mind a 10 243 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat.
    

Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.

 

 Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.

A szavazóhelyiség területén kívül, közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság (szszb) feladatai közé, és a plakátokat az szszb tagjai önhatalmúlag nem távolíthatják el. Ha a választópolgárok sérelmezik a plakátok elhelyezését az szszb-nél, tájékoztatni kell őket, hogy az egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb) nyújthatnak be kifogást.

A szavazatszámláló bizottság tagjai (sem a választott, sem a megbízott delegált tagok) nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt (például kitűzőt, jelöltre vagy pártra utaló ruhadarabot), amely valamelyik jelöltre, listára vagy jelölőszervezetre utalhat.

Sem a szavazóhelyiségben, sem az előterében nem lehet olyan tárgy (jelkép, jelvény, dekoráció), amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.
Az szszb-nek rendszeresen ellenőrizze kell, nem helyeztek-e el valamely szavazófülkében kampányeszköznek minősülő anyagot, például jelöltnek vagy jelölőszervezetnek a szórólapját.

A törvény azt azonban tiltja, hogy a szavazás napján választási gyűlést tartsanak.

Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz ma az ország, a rendszerváltás utáni kilencedik országgyűlési választáson. Emellett ma tartják az országos népszavazást a gyermekvédelmi kérdésekben. Ez az első alkalom, hogy a parlamenti választással egy időben népszavazást is rendeznek.

A 3154 településen és 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókör reggel 6 órakor nyit, és este 7 óráig várják az urnákhoz a választásra jogosult 7,7 millió választópolgárt.

A 145 külképviseleten 65 ezer választópolgár adhatja le voksát, 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben szavazhat.

Ugyan először zajlik egyszerre parlamenti választás és országos népszavazás, de a szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.

Tizenkét nemzetiség több mint 41 ezer választója azonban - akik kérték, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson - nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát a választásra.

Azok a jelöltek indulhattak az egyéni választókerületben, akik összegyűjtöttek 500 érvényes ajánlást. A 106 egyéni választókerületben 663 egyéni jelölt indul, közülük 34 független. A választáson nincs érvényességi küszöb: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség), függetlenül attól, hányan mentek el voksolni.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét, a listára adott szavazatok és a töredékszavazatok arányában. Az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott. Az országos pártlistás szavazólapon hat pártlista szerepel.

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 145 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe; ezt több mint 65 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 58 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. (Sanghajban a koronavírus-járvány miatt nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást)

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén (vagy budapesti kerületben) élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt csaknem 158 ezren jelezték előre. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 200 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak voksolni.

Az április 3-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki kérte felvételét a névjegyzékbe. Közülük közel 220 ezren már leadták szavazatukat: azt vagy postán juttatták vissza a Nemzeti Választási Irodához, vagy a külképviseleteken adták le.

Listát állított az országgyűlési választásra (a roma kivételével) 12 országos nemzetiségi önkormányzat is, ez azt jelenti, a roma kivételével minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. 2018-ban 23 831 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, április 9-én állapítják meg, az országos listás eredményt pedig legkésőbb április 22-én.

Vasárnap tartják a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást is. Az Országgyűlés november 30-án rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást.

A négy kérdés úgy szól: "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?", "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?", "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?", "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?"

Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától számított három évig kötelező.

 

 

EQM