Három évtizede csaknem eltűntek, mára visszafoglalták Baranyát a rétisasok

Elkészült a 19. Országos és 5. Pannon-régiós Sasleltár, a hat résztvevő közép-európai ország összesítésében mintegy 1300 rétisast és 628 parlagi sast, 16 szirti sast és 8 fekete sast figyeltek meg; a sasfajok mellett további 13 ragadozómadár-faj több mint 13 ezer példányát is felmérték a szakemberek - tudatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken. Baranyában 67 egyedet számláltak össze.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizenkilencedik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását - olvasható a közleményben.

Mint írják, az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt részeként, 2018 óta immáron ötödik alkalommal, az egy időben végzett megfigyelések miatt sasszinkronnak nevezett számláláson a Kárpát-medence közös téli sastérképe készülhetett el, a ködös időjárás ellenére is több mint kétezer sas megfigyelésével.

A tájékoztatás szerint a projekthez a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak. A 660 magyar, szlovák, cseh, osztrák, szerb és román madártani szakember a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet kaphatták az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

A közlemény szerint a hazai megfigyelések összesen mintegy 21 613 négyzetkilométert, azaz az ország területének 24 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét, 837-855 rétisast és 405-407 parlagi sast számoltak a kutatók.

1987-ben már csak négy pár rétisas fészkelt Baranyában, mára sokkal többen vannak, ezúttal 67 egyedet számláltak össze.

A Rétisasvédelmi Programot 1987-ben indította el a Magyar Madártani Egyesület, akkor 15-20 párra becsültéka kipusztulás szélére sodródott hazai állományt.

Elterjedésük csak a három dél-dunántúli megyére korlátozódott. Baranyában mindössze 4 pár költését feltételezték.

A védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően az állomány kezdetben lassú, majd egyre intenzívebbé váló fejlődésnek indult.

EQM