Magyarország kifizeti a jövő évi Erasmus ösztöndíjakat, ha nincs megegyezés

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő számolt be a kormány legfrissebb döntéseiről.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: A kormány idei első, szerdai ülésén az aktuális ügyeket tekintette át, többek között az Erasmus kapcsán. A kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan és tűrhetetlen, amit az Európai Bizottság Magyarországgal művel, főleg annak fényében, hogy a Brüsszellel történt megállapodás során a szükséges összeférhetetlenségi szabályokat meghozták, sőt, a magyar kormány szigorúbb szabályozásra is hajlandó lett volna.

A mostani Erasmus ösztöndíjakat a kormány kifizeti, tehát az idei évre a kormány biztosítja a forrásokat, amennyiben a jövő évi Erasmus programmal kapcsolatban problémák lesznek, akkor a kormány annak összegét megelőlegezi.

Ha az ügynek addigra nem lenne megoldása, amit a kormány nehezen elképzelhetőnek tart, akkor Magyarország az Európai Unió Bíróságán fog pert indítani.

A miniszter rámutatott:

A nemzetközi adatbázisok szerint a modellváltó egyetemek egy év alatt összesítve 18 százalékkal növekedett a tudományos közlemények száma, a teljes publikációs teljesítmény 13,6 százalékkal, a nemzetközi adatbázisokban indexált közlemények száma pedig 16,7 százalékkal nőtt.

Tavaly az érettségiző magyar diákok száma nem nőtt 2020-hoz képest, ennek ellenére 2021-ben 9, 2022-ben további 7,5 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvett hallgatók száma. A tudományos teljesítmény láthatóan nőtt és a jelentkezési arány is növekedett.

A külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, körülbelül 40 ezer külföldi hallgató tanul ma Magyarországon, és a járvány óta is növekedett a jelentkezések száma, többségében a modellváltó intézményekbe.

A felsőoktatási intézmények finanszírozása 2023-ra a 2020-as évhez képest duplájára emelkedett. A Magyarországgal szembeni vádak alaptalanok, a tanszabadság nem sérült és minden szabályt a bizottsággal egyeztetve fogadtunk el. A kormány reméli, hogy az ügyet gyorsan és békésen rendezni tudják, ellenkező esetben bíróságra viszi az ügyet.

A kormány áttekintette a költségvetést

Februárban kezdődhet meg az Országgyűlésben a módosítások tárgyalása és remélhetőleg következő hónapban el is fogadják azt.

A gazdasági helyzet kapcsán a dollárbaloldal szakértőinek minden jóslata kudarcot vallott, ugyanis nincs gazdasági és árfolyam összeomlás, tömeges munkanélküliség vagy fizetésképtelenség.

A valóság, hogy a 2022-es növekedés 4,5 százalék körül lesz, ami Európában az egyik legmagasabb, a költségvetési hiányt jelentős mértékben csökkentették annak ellenére, hogy választási év volt, továbbá az államadósság is csökkent.

A reálbérek 2022 első tíz hónapjában az infláció ellenére 4,3 százalékkal nőttek. 2010-hez képest a reálkeresetek – a családi kedvezményeket is figyelembe véve – 77 százalékkal nőttek, ez Európában a hatodik legmagasabb. Az OECD összefoglalása 32 országot vizsgál és arra jutottak, hogy 2022 harmadik negyedévében egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek.

Emellett foglalkoztatási rekordot értünk el, hazánkban 4,7 millióan dolgoznak.

A fókusz a rezsivédelmen van

December óta a forint erősödése is jól látható. A 2023-as költségvetésben a fókusz a rezsivédelmen van, a kormány célja a foglalkoztatás megőrzése, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelme, továbbá a reálbérek növelése.

A legfontosabb a recesszió elkerülése, ha ez sikerül, akkor a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig mindenképpen fennmarad, ami havi 181 ezer forintos megtakarítást jelent minden magyar család számára.

Az ország rezsiszámlája 7 milliárdról 17 milliárdra nőtt az energiaválság miatt, de a kormány ebben a nehéz helyzetben is igyekszik megoldásokkal szolgálni, a rezsivédelmi alap pedig mintegy 2600 milliárd forintos forrással gazdálkodik. Ezzel az önkormányzatoknak és a családoknak is jelentős segítséget kíván nyújtani a kormány. A költségvetés a módosítás után másfél százalékos növekedéssel számol, ami a recesszió elkerülését is jelenti egyben. További cél a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése.

A stratégiai célokat is szem előtt tartja a kormány, a családtámogatások összege nem csökken, sőt bővül azoknak a köre, akik jogosultak lehetnek. A költségvetés biztosítja a nyugdíjemelést és a megemelt 13. havi nyugdíjat is, ezt mintegy 6150 milliárd forintot jelent. Az átlagnyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, míg ma 208 800 forint.

EQM