Száz éve is jártak már Mohácson helyi járatú buszok, sőt, Eszék is úti cél lehetett

Azt nem sikerült napra pontosan kideríteni, mikortól jártak Mohácsról buszok rendszeresen távolabbi helyekre. De annyi bizonyos, miszerint 1926-ban, a Dunántúl című napilap, március 11-i számában arról számolt be, a Duna partjáról ismét beindítják a járatokat, méghozzá Pécsvárad irányába. Ebből következően, a forgalom már előtte is zajlott, erre akad megbízható forrás. Szerencsére, kicsit későbbről két fénykép is fennmaradt komoly bizonyítékként. A fotók a pécsi Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből valók.  

A tévedés kockázata nélkül kijelenthetjük, a buszozásnak évszázados hagyományai vannak Mohácson. Mert hiszen valaki, egy jogosítvánnyal rendelkező személy (itt most nem a vezetői engedélyről lenne szó!), már csődbe is jutott egy szállítási vállalkozással.

Bohumil Hrabal cseh származású író örök érvényű filmforgatókönyve, a Szigorúan ellenőrzött vonatok című alkotás csak a vasúttal foglalkozott, a közlekedési ágazatok körül.

Ám senki sem feledheti, Mohácson már 1925 előtt is mentek a vonatok, sőt, menetrend szerinti gőzhajók jártak egészen Budapestig. Ebben a kínálatban hozott újabb színt a buszforgalom, a közutakon.

De a városi, menetrend szerinti állandó járatokról először a Mohácsi Hírlap számolt be, 1925. május 31-én megjelent lapszámában.

Ott arról értesülhettek az olvasók, miszerint 4 óra 30 perckor startolt az első jármű. Az útvonala is fennmaradt a közleményben: Sӓffer-szálló, Általános Takarékpénztár, Korona-szálló, Szerb-templom, érintésével, a vasútállomás lehetett a végcél. (A megállók nevét az eredeti cikk alapján írtuk le.)

A menetjegy személyenként, egy útra, 10 000 koronába került. Akadtak azonban más viszonylatok is, a Szőlőhegyre, meg a Paprikamalom irányába is el lehetett jutni. Az árról érdemes megjegyezni, egy hetilap 2000 koronába került a polgároknak.

Rátérve a két felvételre, a MÁVAUT feliratos gépcsoda Villány és Mohács között röpítette az utasokat, Magyarbóly érintésével. A papírkép hátulján az 1929-es év szerepel, bár ennek valóságtartalmára azért senki sem nagyon esküdhet meg. A személyzet két tagja közül feltételezhetően a balra álló, válltáskás egyén lehetett a kalauz. A jobbos fazonnak tehát a kormány tekerése lehetett a munkája sofőrként.

A másik illusztráció még az előzőnél is izgalmasabb. Mert már nemzetközi viszonylatban bonyolította az utasforgalmat. Jugoszláviából, Eszék városából haladt Mohácsra. De a szolgálatosok mellett a kamera elé állt egy csendőrforma egyenruhás is, egy másik tányérsapkás alak társaságában. Előtte egy fiúcska nézett majdnem riadt szemekkel az optikába. A forrás 1930-as, jobb üzenet nincsen róla.

Pucz Péter