Talán nincs is rejtélyes negyedik sírkamra Amphipoliszban

Csalódottan jelentette be a görög kulturális minisztérium, hogy nem találják a Nagy Sándor korához köthető észak-görögországi monumentális temetkezési helyen, a feltárás alatt álló Amphipoliszban a lázasan keresett negyedik termet, a feltételezett sírkarmát, ahol egy magas rangú ókori személyiségnek, leginkább a nagy makedón hódító egyik családtagjának - esetleg magának az ókori uralkodónak - a földi maradványait remélték felfedezni.

Lina Mendoni, a kulturális minisztérium főigazgatója szerint a majdnem üresen talált harmadik kamra az utolsó, onnan nem vezet átjáró sehova. A régészek azért reménykedtek egy negyedik, koporsót tartalmazó sírkamrában, mert a falban találtak egy nyílást, de arról kiderült, hogy csak egy korábban eltávolított márványgerenda üres helye.

Az amphipoliszi régészeti múzeumban tartott sajtótájékoztatóján a főigazgató egyben megerősítette, hogy a temetkezési helyet sírrablók valamikor kifosztották, ami ugyanakkor szerinte annak jele, hogy mégis csak egy jelentős személyiséget temethettek oda. Hangoztatta, hogy noha az ásatások zsákutcába jutottak,

a feltárt temetkezési hely "rendkívül fontos, nemcsak a régió és Makedónia, hanem az egész régészet és történettudomány számára".

Szerinte a lelőhelyet és az ott talált leleteket "talán 10-15 éven át is tanulmányozni fogja a tudományos közösség".

A kudarc ellenére a régészek folytatják az ásást, immár lefelé, abban a reményben, hogy mélyen a harmadik kamra alatt esetleg mégis megtalálják a keresett koporsót.
Van, aki úgy véli, hogy a harmadik kamra lehetett a végső nyughelye valakinek, de onnan sírrablók elvitték az emberi maradványokat. Mások szerint az sem biztos, hogy a sírt valaha is befejezték vagy használatba vették.

A görög régészek 2012-ben kezdték feltárni az Amphipoliszhoz közeli területet, és idén augusztusban találták meg a temetkezési hely bejáratát.

A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel. A kutatók eddig két szfinxet, egy ritka motívumú monumentális mozaikpadlót, egy ötméteres oroszlánszobrot és két kariatidát találtak.

A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.

Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forint) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt 

leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.

Forrás: The Daily Mail