Magyarok ásnak a thébai nekropolisz területén

Az óegyiptomi történelem izgalmas korszakának megismeréséhez vihetnek közelebb az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyiptológusainak ásatásai, akik az ókori Théba nekropoliszában Hatsepszut királynő korának egyik legbefolyásosabb személyisége sírkápolnáját tárják fel.

"Hatsepszut Kr.e.1479-1458 közötti uralkodása óriási váltást jelentett, hiszen ekkor születik meg az, amit újbirodalmi kultúrának nevezünk. Ennek a rendkívül innovatív korszaknak egyik főembere volt Hapuszeneb, Amun főpapja" - hangsúlyozta Bács Tamás, az ELTE egyiptológiai tanszékének vezetője az MTI-nek.

Hapuszeneb a Louvre-ban található szobra alapján Felső- és Alsó-Egyiptom főpapjainak vezetője, azaz az ország összes papjának az elöljárója volt. Számos korszakos építési projektben vett részt, így nevéhez fűződik egy templom megépítése a Nílus keleti partján Karnakban, ahogy Amun hatalmas folyami bárkájának megépítése is, amelyen az éves Opet-ünnep során az isten szobrát szállították Karnakból Luxorba.

"Az életével kapcsolatos legérdekesebb kitétel, hogy Hapuszeneb volt felelős a királynő Királyok Völgyebeli sírjának megépítéséért. Egy nagyon izgalmas kor nagyon izgalmas személyiségéről, emblematikus figurájáról van szó" - magyarázta az egyiptológus.

A Hapuszeneb számára készült 67-es számú sír (TT67) a magyar ásatási terület legdélibb részén található. "Tulajdonképpen egy hatalmas sírkápolnáról van szó, Hapuszeneb végső nyughelyét viszont eddig nem sikerült megtalálnunk. Ennek három lehetséges magyarázata lehet: az akna, amelynek mélyén helyezték el a főpap múmiáját, távolabb lévén a kápolnától kívül esik a koncessziós területünkön. 

A másik eshetőség, bár erre eddig nincs bizonyíték, hogy a Királyok völgyében kapott egy aknasírt, illetve, hogy Hatsepszut híres kegyencéhez, Szenenmuthoz hasonlóan sírkamrája a királynő Deir el-Bahari halotti temploma közelében található" - vázolta elképzeléseit az ELTE tanszékvezetője.

Mint rámutatott, bár a sziklakápolna a kor egyik legmonumentálisabb emléke, a tudomány sokáig mégis negligálta a több mint egy évszázada felfedezett és azonosított építményt. Ennek magyarázata a sírkápolna mai rossz állapota, amely elsősorban az építői által alkalmazott eljárással magyarázható, akik a durván kivájt mennyezeti és falfelületeket gipsz és kis méretű megdolgozatlan kövekkel alakítottak ki sima felületeket a díszítések számára.

"Eredetileg pompázatosan nézhettek ki a falfestmények, a köves gipszréteg azonban az évezredek során lepergett és a festés megsemmisült. A sziklakápolna igazából építészetileg izgalmas, de rendkívül érdekes az első keresztteremben fennmaradt eredeti díszítés is, a punti expedíciót ábrázoló jelenettöredék, amelynek híres előképe Hatsepszut Deir el-Bahari halotti templomában található. 

Hapuszeneb sírkápolnáján kívül egyetlen temetkezésben sem került elő ez az ábrázolás, a freskótöredék ráadásul segít az építmény datálásában is, hiszen arról tanúskodik, hogy Hatsepszut uralkodásának 9. évében, vagy nem sokkal azután készült" - emelte ki Bács Tamás.

Az elmúlt ásatási szezon eredményeit sorolva az egyiptológus kitért arra, hogy a munka jelentős részét a homlokzat egyik pillérének a konzerválása tette ki. "A sziklában egy könnyen porladó réteg található, amely a bejárati pillérnek pontosan a közepén fut, így félő volt, hogy leomolhat miután ezen a helyen a plafon már az ókorban is leszakadt.

Más expedíciókhoz hasonlóan korabeli technikák alkalmazásával, helyi nyersanyagok felhasználásával igyekeztünk visszaépíteni a pillért" - mondta.

Az expedíció emellett nemcsak a sziklakápolna kultusztermét, tengelyes termét és kereszttermét tisztította meg a törmeléktől, hanem a nagy előudvarát is. A tengelyes terem padlójába vájva eddig ismeretlen kis sírakna is került elő.

"Évszázadokkal később készülhettetek, mint a TT67-es sír, de csak a következő ásatási szezonban szerezhetünk több információt róluk" - mutatott rá Bács Tamás, aki jövőre tervezi a Hapuszeneb sírkápolnájának tudományos feldolgozását. A publikáció közelebb vihet egy izgalmas korszak, Hatsepszut királynő korának megismeréséhez.

Képünkön Dr. Bács Tamás, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetője.

MTI - Fotó: Gebauer Szabolcs