Baktériumölő kórházi ágyneműké lehet a jövő

A Kolumbiai Állami Egyetem és az amerikai Cornell Egyetem kutatói Juan Pablo Hinestroza professzor vezetésével a nanoanyagok terén végzett kutatásuk eredményeként új szövetmintát fejlesztettek ki, és erről 2015 év elején hírt adtak a kolumbiai egyetem weboldalán.

Egészségügyi intézmények világszerte sokat költenek olyan betegségek kezelésére, amelyeket a páciensek a hosszú kórházi kezelések idején szereztek. E nozokomiális fertőzések a fertőtlenítési hiányosságok, és a köpenyeken, ágyneműkön elkerülhetetlenül jelenlevő mikroorganizmusok miatt is terjedhetnek. 

César Augusto Sierra Avila, a Kolumbiai Állami Egyetem Kémiai Karának docense az alábbiakat osztotta meg az ng.hu-val: „A kórházi fertőzések legfőbb okozói az olyan gyógyszer-ellenálló vagy multi-rezisztens baktériumok, mint a gram-negatív Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae és Pseudomonas aeruginosa, továbbá a gram-pozitív baktériumok, például a Staphylococcus aureus és a béta-hemolitikus Streptococcus. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vonatkozásában ezért régóta a legnagyobb kihívások egyike az újfajta antibakteriális anyagok kifejlesztése."

A gram-pozitív baktériumok sejtfala vastag, ezeknél lassabban alakul ki antibiotikumokkal szembeni ellenállás, a vékonyabb sejtfalú gram-negatívoknál ez sokkal gyorsabb folyamat. A kutatások fontosak, mert amint Yamile Celis, a kutatócsapat egyik tagja az egyetem honlapján részletezte, e baktériumok makacsul ellenállnak „például a harmadik generációs kinolonoknak, cefalosporinoknak, aminoglikozidoknak, szulfonamidoknak".

Nanoanyagokkal kombinált szövetfélék korábban is léteztek, de itt valami egészen újszerűről van szó. A parányi részecskéket fizikai úton szokták szövetekhez „ragasztani", most azonban kémiai kötéssel oldották meg. Miért lényeges eltérés ez? A kutatók szerint, a fizikai úton, vagyis gyenge kötéssel, felvitt részecskék mosással hamar kikopnak, a szövet gyorsan elveszti jótékony tulajdonságát, az új eljárásnál azonban rendkívül stabil és erős kémia kötést alkalmaztak, ezért e polimer anyag bátran mosható, hatása maradandóbb.

Mi is ez a módszer pontosan? César Augusto Sierra Avila így válaszolta: „Sikerült előállítanunk egyfajta cellulóz-fém-organikus szerkezetű anyagtípust, majd vizsgálatoknak vetettük alá, hogy milyen antibakteriális hatásai vannak E. coli ellenében. Eredményeink szerint ez az anyagtípus erős antibakteriális aktivitást mutat, teljesen gátolva e mikroorganizmus növekedését szilárd és folyékony táptalajon is." A mintadarab E. coli ellen 100 százalékosan hatékony. 

César Augusto Sierra Avila eredményeikre támaszkodva, még hozzáteszi: „Alkalmasnak véljük ezt az anyagot kórházi szövetek gyártására, mert jól használható a baktériumok elleni védekezésben, és mivel a kristályok nem válnak le egykönnyen, meghosszabbítható a szövetek hasznos élettartama."

Lényegi előnye még, a szintén baktériumölő hatású ezüstözött szövetekhez képest, az alacsonyabb előállítási költség, itt rezet vagy cinket használtak. A kutatók bizakodásuknak adtak hangot, remélik, az így készülő kórházi köpenyek legalább egy évig nem veszítik el baktériumölő hatásukat. Jól szolgálhatna a szövet ágyneműként is, gátolva a baktérium továbbterjedését, ráadásul, ha a polimer szövet alapjaként nejlont vagy más szintetikus anyagot használnak, az antibakteriális műanyag zacskók gyártására is jó lehetne.

Képünk illusztráció.

Forrás: National Geographic - Fotó: Bruzák Noémi/MTI