Akár kétszázszor is hazudhatunk egyetlen nap alatt

A probléma valóban abból ered, hogy többnyire nem az őszinteség a könnyebb út a pillanatnyi békéhez vagy a sikerhez.

Az értelem számol és számít, így nem az őszinteség van benne előtérben, hanem az érdek. Kisebb vagy nagyobb dolgokban füllentenek az emberek, persze csak ott ahol „muszáj", így aztán már nem is veszik észre, ami bennünk történik, mert lassan mindig muszáj lesz.

Juhos Andrea karrier-tanácsadó a Kossuth Rádió Napközben című műsorában azt mondta, hogy a felnőtté válás során egyre többet hazudunk. Hozzátette, átlagosan naponta akár kétszázszor is hazudunk, amelybe a nagyobb hazugságoktól kezdve a „kegyes" hazugságok is beletartoznak. Megjegyezte: a hazugságban a legrosszabb, ha kiderül, az elvesztett bizalmat nagyon nehéz újraépíteni. Hazugsággal találkozunk munkánk során is nap mint nap - mondta. A karrier-tanácsadó szerint érdemesebb őszintén nyitni; a jelentkezésekhez elküldött önéletrajzokban nem javasolja a ferdítéseket vagy hazugságokat. A műsorban úgy fogalmazott, emberek többsége félti a munkáját vagy az egzisztenciáját, ezért nem vállalja őszintén a véleményét. Így azonban nem lehet pontos visszajelzést kapni a munkával, munkatársakkal kapcsolatban - fűzte hozzá.

Földi Rita klinikai szakpszichológus szerint a gyerekekben még a felnőtt idealizált képe él, ezért azt gondolják, hogy egy felnőttnek már nincs szüksége arra, hogy hazudjon. A pszichológus azt mondta, hogy a hazugságnak rengeteg formája és szintje létezik. Hozzátette, hogy hazugságnak hívjuk azt, ami a másik megtévesztéséről szól, megváltoztatott igazsággal vagy érzelmeim másképp való kimutatásával. fontos a hazugság erkölcsi megítélése is - tette hozzá. Mi számít hazugságnak? Az nem hazugság, ha nagyobb baj elhárítása okán tesszük. Ha másokat akarunk vele megkímélni. A pszichológus szerint ezek a hazugságok erkölcsileg más megítélés alá esnek. Motiváció szempontjából is megkülönböztetjük a hazugságokat, előnyt akarunk belőle kovácsolni vagy pusztán a másik iránt érzett empátiánk kifejezése. Földi Rita szerint mindennapi hazugságunk a bók. Megjegyezte, hogy vannak a társadalom működése szempontjából elkövetett hazugságok, mint például az érdekvédelmező hazugságok vagy a nem őszinte közlések és vannak a közjó érdekében elkövetett elhallgatások.

A pszichológus szerint a hazugságoknak van egy személyiségfejlődési vonala is, azoknál az embereknél, akiknek az önbecsülésükkel, az önértékelésükkel van probléma. Önmagukat akarják védeni és nem másokat megtéveszteni azok, akik saját magukat szebbnek, jobbnak, nagyobbnak mondják, mint ahogy azt érzik.

Forrás: hirado.hu