Zöld leguánt mentettek a baranyai állatvédők - Meglepődött a tulaj, hogy túl nagyra nőtt

A házi kedvenceket - nem túlzás - néha elsősorban a gazdájuktól kell megóvni. Különösen igaz ez a kijelentés az egzotikus állatokra, amiket panellakásban tartanak. Gyakran a legjobb szándék is párosulhat tudatlansággal, aminek a jószág lehet a kárvallottja. Erre legújabb példa az a zöld leguán, ami hat évig élt számára idegen étrenden, ez meg is látszott fejlettségén. Bár megnőtt 80 centiméterre, de körülbelül a kétszerese is lehetne, fejétől a farkáig.

- A felelős állattartást nem lehet elégszer hangsúlyozni - jelentette ki Szalánczi Judit a pécsiWeFeNn vad-és egzotikus állatmentő alapítvány kurátora. - Sokszor csupán szólamnak tűnik, pedig nem olyan nehéz megtölteni tartalommal. Mindez a mostani eset miatt is érdekes, egy zöld leguán kapcsán. De a kereskedők is sűrűn bűnrészesek a furcsa történetekben, hisz sokszor minden szakmai tanács nélkül adnak el ilyen állatokat.

- Ez a mostani pikkelyes miképpen került elő?

- Eddig Komlón élt, onnan kértek segítséget alapítványunktól, mert rendkívül rossz állapotba került, valamint az eladó által elmondott végleges testméret duplájánál tartott már, amire nem voltak felkészülve. Ez nem meglepő, megismerve a hátteret.

- Talán elhanyagolták?

- Azt nem mondhatjuk, de kimondottan hibásan etették, hiszen őket is tévesen tájékoztatták. Aki ajánlotta, azt mondta a vevőknek, krumplis tésztán kívül mindent adhatnak neki. Ez a szakmaiatlanság csúcsa! Ha ehhez hozzátesszük, hogy szegényt rovarokkal traktálták, akkor ráérezhetünk a sanyarú sorsára. Mivel jellemzően növényevő fajról lenne szó, amelyik apróbb állatkákat is elfogyaszthat a természetben, de nem az a fő tápláléka. Ám akadt is más gubanc is.

- Ne kíméljen senkit, árulja el a titkokat!

- Szárazon tartották, miközben esőerdei fajként vízre, mint élettérre és magas páratartalomra mindenképpen szüksége lett volna. Meg is lepődött, amikor megfürösztöttük. Aztán meg szereti a napoztatást, amit speciális UV-lámpával lehet helyettesíteni. Eddig ilyet sem igazán tapasztalt a mi védencünk.

- Még jó, hogy nem szaporodott.

- Egyedül arra nem lett volna képes, de ebben is létezik egy csavar. Nőstényként vitték haza, bár hímről van szó. Tehát semmi sem volt a helyén, vele kapcsolatban. Aki ezért pénzt kapott, az sem igazán ért a gyíkok ezen fajához, azt kijelenthetjük.

- Mégis menthető ez az egyed?

- Végeztünk rajta laborvizsgálatot, a májeredményei nagyon rosszak és a kalciumszintje alacsony. Megkezdtük a növényi etetését, de még szoknia kell azt, ami természetes lenne más esetekben. Így egyelőre pépesen kapja, fecskendőből a táplálékot.

- Ha sikeres lesz az akció, akkor mi lesz a sorsa?

- Mindez még hetek, hónapok kérdése. Talán időben léptünk közbe. Amennyiben rendeződnek a galibák, akkor esetleg keresünk neki egy olyan gazdát, aki képzettebb, mint az előzőek. De ezt nagyon fontolóra vesszük, így az is lehet, hogy nálunk marad.

- A hibás korábbi birtokosok felelőssége megállapítható?

- Az a vicces ebben a szomorú történetben, hogy szerették ezt a leguánt. Szomorúan váltak meg tőle, mert érezték jól, valami nincsen rendjén. Hála az égnek, felelős döntést hoztak azzal, hogy segítséget kértek az állat érdekében. Tehát esetenként a legkiválóbb szándék is okozhat károkat. Egy kutyáról azért az avatatlan szemek is sokkal könnyebben megállapíthatják a betegséget, a szenvedést. A felénk ritkább állatokkal ez másképpen van. Itt nem büntetőjogi témáról van szó, hanem pusztán állatvédelemről, jelen pillanatban mentésről.

Pucz Péter - Fotó: Dittrich Éva