Tovább keresik a Mohácsnál 1944-ben elsüllyedt tankot, de a koronavírus ezt is nehezíti

2020. április 22. szerda 13:26

Mint arról korábban beszámoltunk, a Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Íjász és Lovasíjász Egyesület kutatómunkát indított annak érdekében, hogy megtalálják a II. világháború idején a Dunában a legénységgel együtt elmerült T-34-es szovjet tankot. A lapunkban megjelent felhívásra többen is jelentkeztek, akik dokumentumokkal, emlékekkel segítenének kideríteni, pontosan hol állt az a pontonhíd, amelyről a több tonnás jármű a folyóba zuhant. Sajnos azonban a koronavírus közbeszólt, a kutatás menete jelentősen lelassult.

Több mint hetvenöt éve egy szovjet gyártmányú T-34-es tankot rejt a Duna valahol Mohács környékén. A huszonhat tonnás monstrum arról az egykori pontonhídról esett a folyóba, amely 1944 novemberétől december 26-ig állt. Az építményen, illetve a 45 januárjában a befagyott vízre ácsolt padlóhídon összességében több százezer katona kelt át.

A tank megtalálása érdekében a hetvenes években indult kutatómunka. Az Izvesztyija, az egykori Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának több mint 9 millió példányban megjelenő napilapja akkoriban arról számolt be - ezt a hírt a korabeli Dunántúli Napló is közölte -, hogy a Magyar Néphadsereg búvárai 1975-ben felfedezték a harckocsit a szigeti rév közelében. A T-34-est megtaláló búvár azt mondta, csaknem három méter hordalék alatt pihent a katonai jármű.

A szemtanúk hozzátartozói segíthetnek

A Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Íjász és Lovasíjász Egyesület felhívására jelentkezett a Mohácson élő Keszler János is, aki komoly újsággyűjteménnyel rendelkezik. A lapokat áttanulmányozva összeállított egy névsort azokról, akiket a pontonhíd építésekor dolgoztattak a szovjetek, így hiteles szemtanúk voltak.
Abban bízik, hogy Both Barnabás, Késics György, Tóth Vince, Bubreg János, Lovász Antal és Jaksics Antal ma élő hozzátartozói a családi történetek alapján segíteni tudnak az egykori átkelő helyének - és ennek nyomán a tank - megtalálásában.
Aki információval rendelkezik a harckocsi felleléséhez, továbbra is hívhatja a 20/242-7340-es telefonszámot.

A kiemelés végül elmaradt, és az egész ügy holtpontra jutott - egészen mostanáig.

A Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Íjász és Lovasíjász Egyesület ugyanis célul tűzte ki, hogy megtalálják a monstrumot, a kiemeléshez pedig - információink szerint - Oroszországból érkezhet pénzügyi támogatás. A Szovjetunióban legendák keringtek az elesett katonák kapcsán, és emléküket a mai napig sem feledik.

Tóth János, az egyesület elnöke a lapunknak nyilatkozva korábban azt kérte, aki bármilyen információval rendelkezik az egykori pontonhíd helyéről és a baleset körülményeiről, a 20/242-7340-es telefonszámon jelentkezhet. Munkatársunkkal közölte, több hívás is érkezett.

Megtudtuk, jelenleg a beérkezett dokumentumok, emlékek feldolgozása zajlik, hiszen értelemszerűen fontos elkülöníteni az igazságot a „mendemondától".

Jelentkezett például egy idős idős úr, aki hadtörténeti ismereteinek köszönhetően nagy segítséget nyújthat. Rajta kívül többen adtak eltérő információkat arról, hogy pontosan hol állt az ideiglenes híd. Valaki azt mondta, a mai kompkikötőnél volt, másvalaki hatvan méterrel délebbre tette, de akad olyan is, aki a kikötőtől északra jelölte meg a helyet, ahol régen egy fatelep működött.