Több mint kétmilliárdból újulnak meg a piacok Baranyában - történelmi esély nyílik a gazdák előtt

Az agrárexport bővülését is szolgálja, hogy 2021 és 2027 között a korábbi időszakban nyújtott támogatás háromszorosát biztosítja a kormányzat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a Közös agrárpolitika forrásain keresztül - mondta az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Pécsen. 

Bencsik Dávid az agráriumba érkező fejlesztési források és a Baranya megyei agrárvállalkozások támogatásáról rendezett sajtótájékoztatón aláhúzta: a magyar agrárium szereplői elsősorban a hazai és európai uniós fejlesztési források bővülésével lehetnek versenyképesebbek a jövőben.

Ezért a 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklus vidékfejlesztési programjában rendelkezésre álló 1414 milliárd forintos keret háromszorosát, 4265 milliárd forintot biztosít a kormányzat a Közös agrárpolitika forrásain keresztül a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2021 és 2027 között - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a magyar kormány az EU-ban a legmagasabb mértékű, 80 százalékos társfinanszírozást biztosít az uniós források mellé.

Rámutatott: a következő években biztosított pénzösszeg jelentős segítséget jelent az agráriumnak, a forrás pedig a külpiacok és külgazdaság tekintetében is új lendületet hozhat. Ehhez a kormányzat partnerséget kínál a helyi mezőgazdasági szereplők, a tudomány képviselői és az érdekképviseletek számára.

Közölte, hogy jelenleg a minisztérium országjáró program keretében méri fel az agrárexport fejlesztésével kapcsolatos igényeket, tapasztalatokat és képességeket azért, hogy a források történelmi bővüléséhez történelmi jelentőségű agrárexport-eredmények is társuljanak a következő években, így a magyar agrárium termékei a korábbiaknál komolyabb mértékben jelenhessenek meg a világban.

- Az Agrárminisztérium részéről célunk, hogy a történelmi jelentőségű támogatási forrásokhoz történelmi jelentőségű agrárexport eredményeket is tudjunk társítani - mondta a helyettes államtitkár.  

Őri László, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, 2,2 milliárd forintból 9 helyszínen indultak el piacfejlesztések a megyében. Öt helyen pedig már be is fejeződtek a kivitelezési munkák, így Komlón, Szászváron, Mohácson és Harkányban is.

Ezek a fejlesztések új lehetőséget teremtenek a baranyai termelőknek, hiszen nem kell kereskedőkön keresztül eladniuk az áruikat. A helyben termelt, egészséges élelmiszert közvetlenül tudják értékesíteni. Arra törekszünk, hogy a most induló nagy fejlesztési időszakban is kiemelt szempont legyen a helyi piacok felújítása, építése - tette hozzá a megyei elnök.

Őri László emlékeztetett arra, hogy a Páva Zsolt városvezetése alatt elindult pécsi vásárcsarnok tervezése és építése során az akkori városvezetés kiemelt figyelmet szentelt a helyi termelőkre, őstermelőkre, hogy ők külön helyszínen, kedvezményes feltételek mellett tudják portékájukat árulni.

Az elnök elmondta, bízik abban, hogy a jelenlegi városvezetés is fontosnak tartja majd, hogy minél több baranyai termelő kaphasson helyet az új vásárcsarnokban, hiszen látszik, mennyire felértékelődött a helyben megtermelt, egészséges élelmiszer a pandémia alatt.

Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Baranya megyei elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben több területen jelentős forrásbővülés valósul meg az agráriumban, közöttük kiemelten fontos ágazatokban.

Ismertette: a kertészeti üzemek támogatására korábban előirányzott 30 milliárd forintos támogatás 68 milliárdra, a mezőgazdasági kisüzemek támogatására előirányzott 2,5 milliárd helyett 32,5 milliárd forint jut majd, ez utóbbival 7500 kistermelő jut jelentős forráshoz.

A gyógynövényekkel foglalkozó agrárpiaci szereplők 15 milliárd, a gombaüzemeket működtetők 20 milliárd forinthoz juthatnak, emellett a helyi termelők piacra jutását is 13 milliárd forinttal segíti a kabinet a következő hét évben.

Kiemelte, hogy az élelmiszert előállító üzemek fejlesztésére 260 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre.

Rittlinger József szerint a források segítségével nemcsak a helyi termelők piachoz jutása fog fejlődni, de várhatóan olyan ágazatok is újjáéledhetnek, amelyek korábban egy-egy térségben sorvadásnak indultak.

MTI