Mohácsiak szabadkai mezben, foci a libalegelőn: fejezetek az MTE 1888 történetéből

1901-et a Magyar Labdarúgók Szövetsége megalakításának éveként ismeri a sporttörténelem. A máig legnépszerűbb sportág már abban az évben tűzbe hozta városunk közönségét: futballcsapat szerveződött, a pályát pedig az akkori vásártéren (a mai mozi mögötti részen) jelölték ki. Így fociztak anno Mohácson.

A füves terület állapota siralmas volt, mivel hétköznapokon libalegelőül szolgált.
Mohácson 1901. május 19-én rendezték az első labdarúgó-mérkőzést, gondos szervezést megelőzően. Az utat már előző napon elzárták a közlekedéstől, a rend fenntartására hat rendőrt vezényeltek ki. A rangos rivális, a Pécsi AC 27 fővel érkezett a délután öt órakor kezdődő mérkőzésre, melyre 50 fillér volt a belépődíj.

Az MTE Ullerich góljával 1-0-ra meg is nyerte első meccsét. Az augusztus 11-i visszavágón Pécsett azonban a hazaiak nyertek 3-2-re.

A helyi labdarúgás első éveiben nehéz idők jártak az MTE-re.1909-ben felszólítást kapott az egyesület, hogy lépjen be az MLSZ-be és indítson futballcsapatot a vidéki bajnokságban, ám ezt nem tette lehetővé a még mindig borzasztó állapotban lévő vásártéri pálya.

1911-ben viszont megcsillant a remény, miután két lelkes sportvezető, Schmidt Károly gyógyszerész - aki nem mellesleg már 1901-ben az első csapatban játszott - és Bánovits (Bánfay) József tisztviselő jóvoltából ismét az érdeklődés középpontjába került a futball.

Az augusztusban rendezett PTE-MTE összecsapást a mohácsiak nyerték 1-0-ra, a győzelmet azonban beárnyékolta, hogy játékvezetőként Schmidt Károly irányított, s a mohácsi bíró ítéletei finoman szólva megalapozatlanak voltak.

Azt ezt követő években azonban a labdarúgás soha nem látott iramban fejlődött. Sorra érkeztek a Mohácsra a pécsi csapatok, s már az MTE is két legénységet tudott pályára küldeni. Sőt, a labdarúgók más csapatoknál is megfordultak: 1913 őszén óriási botrány kerekedett abból, hogy a BSK és a Szabadkai SE összecsapásán a bajaiak színében hét MTE-játékos is szerepelt.

Ezt a kínos ügyet később kénytelen volt kivizsgálni az MTE vezetősége, ami azt jelenthette, hogy futballistái a legnagyobb titokban húztak idegen mezt magukra.

Az első világháborút követő években a labdarúgás is holtidejét élte, ahogy maga a sportélet is. Sokáig nem is állt talpra az MTE futballcsapata, nem igazán születtek diadalmas mohácsi sikerek. Ennek hátterében az is állhatott, hogy az egyesület a háború után ismét anyagi gondokkal küzdött, s a vezetés sem állt stabil lábakon.

Az 1932-33-as idényt a mohácsi futballcsapat a pécsi I. osztályban indult, de csak a tabella legutolsó helyén végzett.

Csak 1938-ban villogtak újra, amikor az MTE fél évszázados fennállásának évében a korábbi évek legjobbját produkálva, a bajnokság hatodik helyezettjeként végeztek. Egy évvel később még jobban szerepeltek, ötödikek lettek a bajnokságban.

Az újabb világháború azonban megtörte a csapat lendületét: ugyan 1943-ban az MTE egyetlen szakágaként a labdarúgás még szerepelt, de az edzések elmaradoztak. 1944 tavaszán még megkezdték a mérkőzéseket a baranyai I. osztályban, de a fokozódó háborús nehézségek közepette ez a sportág is csődbe ment.

EQM