Hargitai János a Mohács500 konferencián: a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni

2022. december 02. péntek 14:59

Hargitai János a Mohács500 konferencián: a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni

Mohácsi vész. Két rövid szóval így lehetne összefoglalni az 1526. augusztus 29-i történelmi eseményt. Írók, költők, zeneszerzők, festők is rengeteget foglalkoztak a nagy magyar sorsfordító ütközet körülményeivel, előzményeivel, később hatásaival. Lassan közeleg az ötszázadik évforduló, ennek kapcsán jöhetett létre a Mohács500 konferencia, ahol a tudomány alaposságával, szakértők vették górcső alá a legújabb elemzési eredményeket, a további programok felvezetésének jegyében. 

 

Ez már a negyedik ilyen rendezvény volt, korábban Mohács adott otthont a tanácskozásoknak, szombaton azonban Pécsett, a Magyar Tudományos Akadémia elegáns épülete adott otthont a találkozónak.

Az első köszöntő beszédet dr. Hargitai János, országgyűlési képviselő mondta el. Úgy is, mint a mohácsi régió parlamenti küldötte, de úgy is, mint a témakör miniszteri biztosa.

A politikus kijelentette, bár maga az évforduló még távolabbinak tűnik, de nem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést a kegyelettel teljes megemlékezésre. Ehhez pedig remek dolog a kutatók számára is előadási lehetőséget biztosítani.

Utólag értelmezve, a magyar identitás szempontjából szintén kiemelten lényeges események helyszíne lehetett a mohácsi csatamező. Amiről számos olyan dolog is kiderült a modern eszközök bevetésével, amit a már rég elhunyt szemtanúkon kívül senki sem tudhatott.


Történelmi szemléletváltásról is szólt dr. Rácz András, a természetvédelemért felelős államtitkár, az Agrárminisztérium képviseletében. Hiszen a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik az az emlékhely, amit a csata 450. évfordulóján hoztak létre. A marxista történetírás tanai szerint „jogos vereséget" szenvedtek a közelben a magyar erők, de ezen már túlléptek a téma avatott feldolgozói.

Kérdések sokasága

Elképesztően sok vetülete akad egy ilyen hatalmas harcnak, még 500 év távlatából is. A csatatérkutatáson kívül a III. számú tömegsír feltárásán át, a csontvázakon fellehető sérülések elemzésének igazságügyi-orvostani tükrén keresztül, a csata utáni kivégzések hátteréig. A Szentszék külpolitikája, illetve Magyarországhoz való viszonyulása is izgalmas kérdéseket vethet fel, miképpen a helyszínen fellelt fegyverek is megérnek mélyebb értelmezéseket.


A sorban harmadik megnyilatkozó, dr. Font Márta egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Területi Bizottságának képviseletében világított rá egy megszívlelendő gondolatra.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ne azt terjesszék, amit eddig is tudtunk, hanem olyan ismerteket adjanak az érdeklődőknek, amik ez idáig még nem voltak nyilvánosak. Ez a folyamatosan fejlődő tudomány egyik legfontosabb küldetése, amit az előadók tölthetnek meg tartalommal.

- Legalább kettős síkon kell terveznünk az ötszázadik évforduló kapcsán - foglalta össze véleményét Hargitai János. - Egyrészt létezik egy emlékezeti szint, másrészt a városfejlesztéssel összefüggő fontos feladatok. A kikötőépítés, a híd megvalósítása egyaránt nagyon lényeges részelem. Ha nem akarunk a végén kapkodni a megvalósításokkal, akkor a jövő év elején nagyon komoly munkába kell kezdenie az összes érintettnek. Tervezni, majd a mellérendelt pénzekkel jól sáfárkodni, ez lebeghet a szemünk előtt, ha a közeljövőnkre gondolunk a térségben.

 

Pucz Péter