Ékszer- vs. mocsári teknősök: a baranyai élőhelyeken is dúl közöttük a harc

A természet képes fura dolgokra. De az igazi veszély akkor alakul ki, ha az emberek is beleavatkoznak a dolgok menetébe. Ilyen esetek azok is, amikor a városszéli tavakban, élővizekben feltűnnek az ékszerteknősök. Ezen joggal lepődhet meg mindenki, de a legjobban a mocsári teknősöknek kerekedett ki a szemük, amikor először találkoztak a betolakodókkal. 

Rabságból a szabadba, élőhelyről meg elüldözve. Ez röviden a képlet, az őshonos lakók
rovására. Mindez Pécsett is jellemző állapot. Az észak-amerikai páncélosok ott élnek, ahol fel sem tűnhetnének.

Gyanútlan kirándulók meg-megállnak a pécsi, Égervölgyi tónál, miközben érdeklődve nézik a jó idő esetén ott napozó teknősöket. Amerikai fajokat. Régen a vörös fülűeket, most a sárgákat. Itt a tavasz, előjöttek a tólakók. Csak nem azok, amelyeket a szakemberek vártak volna.

- Az ékszerteknősöket sokan könnyelműen vásárolják meg, vagy a kereskedők nem kellően szakszerű iránymutatásai alapján veszik meg - csóválta a fejét Szalánczi Judit, a WeFeNn Vadan. Szabadon. Természetesen alapítvány kurátora. - Egy tenyérbeillő egyedet 5-7 ezer forintért meg lehet szerezni, ami nem olyan sok pénz. De a szakszerű tartás körülményeinek megteremtéséhez egy nullát még érdemes lenne hozzágondolni.

Akvárium, vízforgató, napozólámpa, sok-sok kellék nélkülözhetetlen. A legnagyobb, kifejlett ékszerteknősök elérhetik akár a 40 centiméteres átmérőt is. Akkor az eredetihez képest új tartóhely is szükséges nekik. Ilyen állatokhoz már zárt kerti tavak a legjobbak.

- De hogyan kerülnek ki a természetbe a hüllők?

- A megunt példányokat a gazdák egyszerűen kiviszik a vízpartra, aztán szabadon engedik a megunt kedvenceket. Azt hiszik, ezzel jót tesznek, de itt kezdődik a természetkárosítás. Mert invazív, agresszív, túlélő fajról van szó. A mocsáriak sokkal kisebbek, visszahúzódóbbak, nem vehetik fel a harcot a betolakodókkal. Miközben a védett honosok eszmei értéke 50 000forint. Ha négy kényszerül menekülésre, netán elpusztul, akkor negyedmilliós a kárérték.

- Esetleg a hüllők illegális cseréjéről is szó lehet?
- Ismerünk olyan történetet, ahol a kifejlett teknős helyett hazavittek egy másikat, darab - darab elve alapján - vette át a szót dr. Gajcsi Dóra állatorvos, az alapítvány létrehozója. - Ez persze túllép a józan ész keretein is. A pusztító személyek már-már természetvédő szerepet játszanak, amire a világon semmi szükség sem lenne. Egy frissen, tojásból kikelt teknősből „faragnak" élő játékszert, otthonra, a gyerekeknek,  maguknak. A szerencsétlenek állat meg nem tud tiltakozni a sorsa ellen. Holott a világra jött példány épp csupán a tó felé igyekszik.

- Nem régebben otthagyott állatokról lehet szó a felnőttek esetében?

- Kizárt, mert amikor az Égervölgyi tavat legutóbb, pár szezonnal ezelőtt kikotorták, akkor minden ott fellelt idegent elvittek az állatkertbe. De ismét a helyszínen „garázdálkodnak" a később érkezők, bár azok nyilván nem önszántukból kezdtek ott új életet. Ez ellen nagyon nehéz harcolni, a felelős állattartást bármennyiszer el lehet mondani, nem mindenki érti, hallgatja meg az intelmeket. Büntetni persze lehetne hatósági oldalról, de szemléletváltásra lenne a legnagyobb szükség.

Pucz Péter - Fotó: Dittrich Éva