De Blasio Antonio: az álhírek terjedési sebessége gyorsabb, mint a koronavírus-járványé

Az elsők között csatlakozott Pécs az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészséges Városok programjához, azóta pedig már 1500 európai város tagja a hálózatnak. Az Egészséges Városok magyarországi vezetője, De Blasio Antonio az Európai Immunizációs Hét apropóján nyilatkozott lapunknak, amelynek különös aktualitását a koronavírus-járvány adta. 

- Abban, hogy valaki beteg lesz vagy sem, a felmérések alapján legfeljebb húsz százalék az egészségügyi ágazat felelőssége. Ha tetszik, ha nem, elsődleges feladatuk a gyógyítás, a betegségek kezelése. Egészségügynek hívják az ágazatot Magyarországon, holott a jó megnevezés betegségügy lenne. Ha például azzal keresném fel a háziorvosomat, hogy egészséges vagyok, hogy maradhatnék az, jó eséllyel kinevetne és még mérges is lenne, miért tartom fel ezzel, amikor kint várnak rá a betegek. Arra épült fel a program, hogy nem pusztán az egészségügy szereplőivel, hanem sokkal szélesebb körben beszéljünk arról, hogy hogyan tartható meg az egészség. Egyik legfontosabb alapelvünk, hogy a települési döntéshozók gondolkodásába is vigyük be az egészség kérdését. A mostani járvány során bebizonyosodott, hogy azok voltak, vannak nagyobb veszélyben, akiknek van valamilyen krónikus betegségük, például túlsúlyosak vagy elhízottak. Vagyis foglalkozzunk sokkal többet azzal, hogy ne legyen ennyi krónikus beteg vagy éppen ne legyen ilyen sok túlsúlyos ember.

- Hogyan kapcsolódnak a WHO-hoz?

- A nemzeti hálózatból lett egy szövetség, ami mostanra átnyúlik a jelenlegi határokon túlra is egy egyesület keretében, a nemzeti hálózat központja Pécs, velünk közvetlenül tartja a kapcsolatot a WHO, az ő üzeneteiket próbáljuk továbbítani tagjaink felé.

- Mennyire fogadókészek az önkormányzatok, meddig jut el a hangjuk?

- Több mint harminc éve dolgozom a programban, így látom az elejétől, hogy mi történt ezen a területen. Fokozatosan, és nemcsak nekünk köszönhetően, talán egyre többen elfogadják, hogy az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztés társadalmi kérdések és nem kizárólag az egészségügy feladata. A program elindulása óta mindig is elsődleges cél volt, hogy ezeket az ügyeket kiemelt településpolitikai kérdésként kezeljék a döntéshozók.

- Sokan sötét lónak látják a WHO-t, amiről hallani hallottak, de nem sokat tudnak róla, ilyen szempontból kicsit olyan, mint a CIA.

- A World Health Organization, magyarra fordítva a Világ Egészség Szervezete lenne, tehát nem Egészségügyi Világszervezet (ahogy jelenleg használjuk). Vagyis az egészség, s nem az egészségügy problémáival foglalkozik. Az ENSZ egy szakosított kormányközi szervezete, olyan, mint például az UNICEF. A WHO Egészséges Városok programban egyedülállóan nem kormányokkal, hanem városokkal vették fel a kapcsolatot. A résztvevőket a WHO folyamatosan szakmai támogatásban részesíti, a terveket közösen dolgozzuk ki, a feladatokat ötéves ciklusokra határozzuk meg. A VII. ötéves ciklus prioritásai között szerepel például az esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés, és az egészséges időskor.

- Mennyire írta át a forgatókönyvet a járvány?

- Teljes mértékben. Az emberek el vannak zárva egymástól, a partnereink jórészt csak online kapcsolatot tarthatnak egymással, ami pedig merőben más, mint a személyes találkozók, és programokat sem lehetett szervezni.

- Ön, aki az egészségfejlesztés rezdüléseit belülről látja, hogyan látja, milyen kilátásai vannak az emberiségnek?

- Szerintem, ha be lesz oltva a lakosság hetven-nyolcvan százaléka, jók az esélyeink. Bízom a tudósokban is, hogy lesz olyan gyógyszer, ami a megbetegedés ellen is hatásos lesz, ha a nem beoltottak elkapnák a vírust. Optimista vagyok, remélem, már nyáron visszatér az élet a régi kerékvágásba.

- Magyarországon a betegségek, fertőzések elleni védőoltásokkal szemben korábban aligha volt tapasztalható ellenállás. Mit gondol, a koronavírus elleni vakcinával szemben miért generálnak egyesek ellenérzéseket?

- Régebben az álhírek nem jutottak el az emberek olyan széles tömegéhez, mint manapság, s akkor még nem is voltak olyan népbutításra alkalmas eszközök, mint például a közösségi felületek, ahol villámgyorsan terjednek a hamis információk is. Nem beszélve azokról, akik megpróbálnak a félrevezetés eszközével politikai tőkét kovácsolni. Sajnos az álhírek terjedési sebessége ma egészen brutális, gyorsabban terjednek, mint a vírus.

- Miről szól az immunizációs hét?
- A figyelem felhívásáról. Évente több millió ember életét menti meg az, hogy felveszik azokat az oltásokat, amelyek megvédi őket a különböző súlyos megbetegedésektől. Ahogy a mostani járvány idején is azt hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a legrosszabb mellékhatások is kevésbé veszélyesek, mint a koronavírus megbetegedés. Csak a védőoltás adhat védettséget, más egyszerűen jelenleg nem áll rendelkezésünkre. Erről szól ez a hét, amit világszerte megtartanak, s ami most, a járvány idején különösen aktuális.

M. B. - Fotó: Dittrich Éva