Vizsgálják a Kúrián az '56-os forradalmat követő megtorlásokat

Az 1956-os forradalom közelgő, 60. évfordulója alkalmából az igazságszolgáltatás és más jogi szakterületek vizsgálatokat, elemzéseket végeznek, jogászok áttekintik például a korabeli megtorló ítéletek, köztük a Nagy Imre-ügy tanulságait is - írja a Magyar Idők hétfői számában.

A lap információja szerint szakmai műhelyekben több álláspont csap össze, de mindinkább uralkodóvá válik az a nézet, hogy a Legfelsőbb Bíróság eredeti álláspontjának megfelelően a hasonló esetekben a genfi egyezményeket kell alkalmazni. Azokból pedig az következik, hogy nem az egykori halálos ítéletek hatályon kívül helyezése a megoldás, hanem a döntések megsemmisítése - írja a Magyar Idők.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő évfordulója mindenképpen indokolttá teszi, hogy az igazságszolgáltatás és a jogtudomány immár történeti távlatból értékelje a forradalom leverését követő politikai megtorlást. 

Elmondta: az igazságtételt szolgáló semmisségi törvényekből, a sortűzügyek ítélkezési gyakorlatából, valamint az egyes esetek felülvizsgálatakor szerzett tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy a megszálló hatalom erejére támaszkodó diktatúra az igazságszolgáltatás látszatát keltve valójában politikai gyilkosságokat követett el. 

Az elnökhelyettes hozzáfűzte: a halálos ítéletekkel zárult bírósági eljárások nem ítélkezésnek, hanem leszámolásnak nevezhetők, sérthették a humanitárius jogot, s ezért nem részei az igazságszolgáltatásnak.

A Kúria most azt vizsgálja, milyen jogi-szakmai keretek közt lehet ezt kifejezésre juttatni. 1956 után több mint kétszáz halálos ítéletet hirdettek ki a bíróságok - írja a Magyar Idők.