Orbán Viktor: beléptünk a veszélyek korába, Magyarország aktívan reagált

Nem zárható ki, hogy 2022-re úgy emlékezünk majd vissza, mint arra az évre, amikor beléptünk a veszélyek korába, Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Azonban a veszélyekre aktívan kell reagálni, ahogy azt 2020-ban és tavaly is tettük. Az Erasmus-ügy kapcsán a miniszterelnök elmondta, érthetetlen, hogy Brüsszelben olyan emberek vannak, akik egy vita rendezéseként mások gyermekein akarnak bosszút állni.

Együttérzésünket fejezzük ki a meggyilkolt rendőr családtagjai felé és természetesen gondoskodni fogunk róluk. Ebből is látszik, hogy ez egy veszélyes szakma, ezért meg kell becsülni a rendőreinket - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő szerint nem vagyunk ilyesmihez hozzászokva, ehhez hasonló esetek ritkán fordulnak elő, itt ez nem napi gyakorlat, mint némely nyugat-európai városban és ez azért van, mert a rendőreink jól végzik a dolgukat.

Orbán Viktor azt mondta, hogy korai még ítéletet mondani, de elképzelhető, hogy 2022-ben beléptünk a veszélyek korába. A pandémia után fegyveres konfliktus jött, aztán energiaválság, szankciók, amik inflációt okoznak, közben növekszik a migrációs nyomás, a háború láthatóan elhúzódik és egyre véresebbé válik, ezért lehet, hogy „néhány év távlatából az derül majd ki, hogy 2022 volt az az év, amikor mi európaiak beléptünk a veszélyek korába."

A kormányfő szerint az embereknek magukban kell tisztázniuk, hogyan viszonyulnak a veszélyhez. Az egyik lehetőség, hogy védekezésbe fordulnak át, sündisznó módjára összegömbölyödnek. Európai vezetők között is vannak ilyenek, de ez a fajta hozzáállás megbénít. Azonban a veszélyekre aktívan kell reagálni, ahogy azt 2020-ban és tavaly is tettük.

Hangsúlyozta: nem megúszni akarjuk, hanem védelmi vonalakat húzunk fel. A szankciós energiaár miatt mindannyian többet kell, hogy fizessünk, de a kormány nem azzal reagált, hogy ráterhelte az emberekre, hanem létrehozta a rezsivédelmi alapot, hogy annak segítségével védje a családokat. Ez az aktív védekezés legjobb példája és a kormányfő ezt várja az országtól és a kormánytól.

A rezsivédelemnek köszönhetően havi szinten 181 ezer forintot spóroltak a családok, amit ugyan nem fognak kézben, nem vitte nekik a postás, de nem is jött senki, aki elvegye ezt tőlük

- hangsúlyozta a miniszterelnök.

A szankciók körüli európai vitákról szólva a kormányfő azt mondta: arra vár, hogy jöjjön valaki, aki végre bevallja, hogy ezt elrontottuk, ezzel pedig az energiaár bezuhanna, az infláció pedig a felére csökkenne.

Orbán Viktor rögzítette: De nincs olyan vezető, akinek ekkora a bicepsze. A bátorságban Magyarország élen jár, de a mi erőnk kevés ahhoz, hogy az európai politikát átfordítsuk. Mi csak fékezni próbáljuk a folyamatokat, ezért a következő időszakban bátorság és erő híján Európában ez a szerencsétlenkedés fog folytatódni.

Kitért arra is, hogy a szankciók súlyos el vannak kalkulálva, és az ügy kapcsán a német mérnöki precizitásba vetett hit is csorbát szenvedett, hiszen látható, hogy a német kormány segédletével lettek bevezetve, ráadásul a német bizottsági elnök mellett.

Magyarországon a rezsivédelmi rendszer havonta 450 eurónak megfelelő összeget juttat havonta minden családnak, és ezt nem hiszik el Brüsszelben - fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta: ha a belga, spanyol, francia családoknak is biztosítani akarnák ezt, az lehetetlen küldetéssel érne fel, hiszen ez „nagyon sokba kerül". Ezeket a pénzeket - folytatta - be kell ezt gyűjteni, extraprofit formájában el kell venni, és a nagy cégekkel „meg kell értetni, hogy ez egy átmeneti intézkedéssorozat, ez a kulcs" - húzta alá a kormányfő.

Nyugaton ugyanakkor nem tudják ezt megtenni, nem elég erősek ehhez.

Ebből az következik: az európai emberek kárvallottjai a szankciós politikának és a háborúnak. Elmondta: Európa biztos veszít a jelenlegi helyzeten, az Egyesült Államok biztos nyer, Oroszország pedig még kérdéses.

A legnagyobb vesztes: Európa

- emelte ki a miniszterelnök.

Az Erasmus-ügy kapcsán a miniszterelnök elmondta, a diákok „készüljenek ugyanúgy, ahogy eddig készültek", hiszen semmilyen kárt nem fognak elszenvedni. Ez egy befektetés a nemzet részéről, „nemzeti érdek, hogy okos diákjaink legyenek, akik külföldről hoznak haza tudást" - fogalmazott a kormányfő.

Az is elmondta, érthetetlen számára, hogy Brüsszelben olyan emberek vannak, akik egy vita rendezéseként más gyermekein akarnak bosszút állni.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Brüsszelnek egy célja van: Magyarországon kormányváltást akarnak. Brüsszelnek van egy elgondolás a migrációról vagy például arról, hogy hogyan neveljük a gyerekeinket. A magyar kormány pedig ezekből a kérdésekből nem enged.

A választások előtt is erre játszottak a brüsszeliták, ezért kapott külföldről pénzeket a magyar baloldal

- tette hozzá.

Azonban a magyar választópolgárok másképp döntöttek. Azért Brüsszelnek ezzel a kormánnyal kellett kezdenie valamit, és most a magyar fiatalokat próbálja büntetni.

A kormányfő szerint pedig ez áll a mostani Erasmus program leállításának hátterében is. Orbán Viktor azt is megjegyezte, hogy ilyen pénzügyi tartaléka a magyar államnak soha nem állt rendelkezésére, mint most. Ebből is az látszik, hogy „boldogulunk mi nélkülük is" csak velük könnyebb lenne.

A miniszterelnök a 2023-as költségvetés módosítása kapcsán elmondta: A legfontosabb, hogy ha munka van, minden van. A magyar gazdasági stratégia erre épül és a kormány elsődleges feladata, hogy ezt garantálja. Sikerült elérni azt a célt, hogy több mint egymillióan dolgoznak ma, mint 2010-ben. 2022 hiába volt a veszélyek éve, a foglalkoztatottak száma mégis rekordon áll. A beruházások tekintetében a befektetések összege sem volt még ilyen magas, mint a tavalyi évben. Az energiaválság miatt a vállalkozásoknak is át kell alakulniuk és dolgozniuk kell, hogy kivédjék a negatív hatásokat és a kormány is kiveszi a részét a gazdasági élet szereplőinek megsegítéséből. A kormányfő 2023 legfontosabb feladatának nevezte a munkahelyek védelmét.

A reálbérek tekintetében 2022 harmadik negyedévében Magyarország volt az egyetlen, ahol ezek nőttek, erről azonban nem a kormány dönt. A minimálbérről is a munkáltatók és a munkavállalók egyeznek meg, a kormány csak közvetít ezügyben.

Mi nem sündisznók vagyunk, aktívan védekezünk - jelentette ki. Sok mindennel vádolják a kormányt, de lustasággal soha, ezért azért fognak dolgozni, hogy a gazdasági teljesítmény csökkenését megakadályozza. A magyar kormánynak ambiciózus célokkal kell nekivágni az évnek, az egyik ilyen az infláció letörése, egyszámjegyűvé tétele. A második cél, hogy nem süllyedhetünk recesszióba, 2023-ban is gazdasági növekedést kell elérnünk. 2022 választási év volt, mégis sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt és gazdasági növekedést elérni.

„Ambíció, ambíció és ambíció!"

- hangsúlyozta a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök.

MTI