Makik, makákó, muflon és nílusi ludak születtek Kecskeméten

Makik és makákó, muflonok és nílusi ludak születtek a Kecskeméti Vadaskertben az elmúlt hetekben. Valamennyi kis állatot a látogatók is megnézhetik pünkösdvasárnap és -hétfőn is - mondta Tokovics Tamás ügyvezető az MTI-nek.

A gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) természetes közegükben matriarchális elven szerveződő csoportokban élnek, vagyis a nőstények dominánsak. A Kecskeméti Vadaskertben már évek óta csak az alfanősténynek születnek utódai, legutóbb a tavaszi napforduló idején, március 21-én. A kis ikerkatták éppen egyéves testvérei is ikrek. Nem ritka jelenség ez a makiknál. A kis jövevények nemét még nem lehet tudni, édesanyjuk óvja minden mozdulatukat.

Három báránnyal szaporodott a muflonállomány (Ovis aries orientalis) szintén a közelmúltban. A kecskékhez és a bárányokhoz hasonlóan a muflonok kicsinyei is rögtön lábra állnak, és követik az anyjukat. A nagyobb állatok csoportba verődve védelmezőn körbeveszik a legkisebbeket. A fiatal muflonokat azért nevezik báránynak, mert a faj rendszertanilag nem a szarvasok, hanem a vadjuhok közé tartozik.

Május elején született egy picike rhesusmakákó (Macaca mulattais) is. A kicsinyeket - a hímek szinte agresszív védelme mellett - közösségben nevelik. Az elkóborló kis majmokra a csapatból mindig figyel valaki. A makákók a legtöbb majomhoz hasonlóan igen okos állatok, játékosságuk miatt pedig igen kedveltek a látogatók körében.

Egy hete kelt ki öt kis nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus), ők a Kecskeméti Vadaskert legfiatalabb tagjai. A különösen agresszív afrikai madár költési időszak alatt territóriumot foglal, és ilyenkor semmitől nem riad vissza, még a hattyút is képes megtámadni. A hangos ludak ugyanakkor a kicsinyeikkel szemben nagyon gondoskodóak. Az eleven utódok születésük után szinte rögtön el is hagyták a fészket. A szülők türelmesen tanítják őket.

A fehér gólyák (Ciconia ciconia) tavaly még csak egy, idén viszont már három fészket raktak, és a nyári ludakkal (Anser anser) együtt hamarosan kiköltik a tojásaikat. A gólyák főként áramütés okozta sérüléseik miatt kerülnek a vadaskerti madárkórházba. Kicsinyeik születését és megerősödését követően repatriálják valamennyit. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai egy külső fészekbe, hasonló korúak közé helyezik ki őket. A közelmúltban egy, a természetes közegébe tavaly kikerült gólyáról Izraelből kaptak jelzést. Van azonban olyan madár is, amely felépülését követően is a vadaskert lakója marad.

A kicsinyek születése valamennyi állat esetében egyértelmű jele annak, hogy jól érzik magukat jelenlegi közegükben - hangsúlyozta Tokovics Tamás ügyvezető igazgató.

Képünk illusztráció.

MTI