Magyarország ragaszkodik a határvédelem jogához

A határvédelem nemzeti és uniós kötelezettség is, nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem a schengeni egyezmény is erre kötelez, de ez nem változtat azon, hogy Magyarországnak és a többi országnak kell eleget tenni e kötelezettségnek, nem pedig valamilyen uniós hatalomnak - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. 

A tárcavezető kiemelte: a határvédelem szuverenitási kérdés, és Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ellássa ezt a feladatot. Hiába növelnék meg a Frontex létszámát, nem lenne alkalmas e feladat elvégzésére - jelentette ki.

Közölte: ha egy tagállam nem tesz eleget a határvédelmi kötelezettségének, annak következményekkel kell járnia, de segíteni kell annak az országnak, amely nem képes a határai megvédésére.

A Sargentini-jelentést illetően kifejtette: ez "politikai köntösbe öltöztetett" boszorkányüldözés, amelynek oka a migráció miatti véleménykülönbség. Magyarország nem tartja elfogadhatónak a jelentés elfogadási módját, ezért az EU Bíróságához fordul - emlékeztetett. Hozzátette: a kormány mindig nyitott a párbeszédre és szívesen ad tájékoztatást.

Mint mondta, a kormány továbbra is úgy véli, hogy miután a jelentésben szereplő jogi vádak nem léteznek, és a dokumentum lezárt ügyeket hoz elő, csak a bevándorlás kérdésében van véleménykülönbség, a bevándorláspártiak támadják Magyarországot az EU keretein belül. A jelenlegi javaslat pedig a határvédelemről, a Frontex szerepéről újabb kísérlet az Európai Egyesült Államok létrehozására - fűzte hozzá.

A miniszter szerint a bevándorlás miatt támadják Magyarországot, de a kormány kampányeszközöket is alkalmaz, hogy egyértelművé tegye az álláspontját az ügyben.
Gulyás Gergely kitért rá: Magyarország a korrekt és fair megállapodás létrejöttében érdekelt a Brexitet illetően, fontos, hogy a lehető legszorosabb maradjon a kapcsolat az EU és Nagy-Britannia között. A brit belügyminiszter szavatolta, hogy az országban dolgozó magyaroknak akkor sem kell félniük, ha elmarad a megállapodás - közölte.

A tárcavezető Ukrajnát illetően elmondta: a kárpátaljai helyzet súlyos. Magyarország segítette Ukrajnát a vízumliberalizáció elérésében, majd Kijev módosította az oktatási és a nyelvtörvényt, amivel megsértették a kisebbségek jogait. Ukrajna választási kampány előtt áll, és sokan azt remélik, hogy magyarellenes, kisebbségellenes lépésekkel szavazatokat lehet szerezni, és ez pesszimizmusra ad okot a jövőt illetően - vélekedett. Hozzátette: ugyanakkor a kárpátaljai magyarság számíthat a magyar kormány támogatására.

Megjegyezte: a magyarokkal szembeni gyűlöletkeltés komoly aggodalomra ad okot, és minden magyar számíthat arra, hogy ha a jelenlegi körülmények között ide akar jönni, akkor "az anyaország minden magyart tárt karokkal vár".

Kérdésre kijelentette: a Fidesz a 2019-es európai parlamenti választáson az Európai Néppárt (EPP) tagpártjaként méretteti meg magát.

Azt is elmondta, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson ezúttal egy nagy európai kérdés, a migráció is szóba kerül, ezért minden pártcsalád készül arra, hogy ez ügyben európai szinten is meg kell szólalnia, és ebben Magyarországnak kitüntetett szerepe van.

Gulyás Gergely kitért rá: a legsúlyosabb vita Guy Verhofstadttal, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetőjével nem arról szól, hogy neki mi a véleménye a migrációról, hanem arról, hogy az ő véleménye nem jöhet számításba egy tagállam döntésénél. Magyarország nem akarja megmondani egy tagállamnak, hogy milyen döntést hoz a migrációval kapcsolatban, de ugyanezt elvárja másoktól is - mutatott rá.

A haderőfejlesztéssel kapcsolatban a miniszter közölte: "rendkívüli elmaradásban vagyunk", és elsősorban az eszközök cseréje indokolt a jelenlegi helyzetben.
Gulyás Gergely kérdésre azt is közölte, hogy CEU-ügyben a kormány semmilyen döntést nem hozott.

A Sorsok Házára vonatkozó kérdésre a tárcavezető azt válaszolta: noha bevonták az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH), ez nem változtat azon, hogy a kiállítás tartalmáért a felelősség a magyar államé. Kijelentette: méltóképpen szeretnének emlékezni a holokauszt nemzeti tragédiájára, elismerik a magyar állam felelősségét, és fejet hajtanak az áldozatok előtt, akik azért is váltak a holokauszt áldozatává, mert a magyar állam képtelen volt megvédeni őket, és közreműködött a Magyarországról elszállításukban.

Azt is mondta ugyanakkor, hogy 1944-ig Magyarország minden embertelen törvény dacára sokkal inkább volt menedék, semmint az üldöztetés színtere.

MTI