Újabb bizonyítékok utalnak az "isteni részecske" létére

A CERN kutatói szerint az előzetes eredmények egyre inkább megerősíteni látszanak, hogy a tavalyi kutatások során a Higgs-bozont találták meg.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai újabb elemzéseik után Genfben tett bejelentésük szerint egyre biztosabbak benne, hogy a tavaly felfedezett rejtélyes szubatomi részecske valóban a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon.

A CERN két független kutatócsoportja, a CMS- és az ATLAS-kísérlet felelősei hangsúlyozták: valóban egyre inkább úgy tűnik, hogy a 2012-ben azonosított bozon az "isteni részecske", ennek ellenére még több időre van szükség a teljes bizonyossághoz. Az új mérések mindenesetre alátámasztották a tavaly júliusi eredményeket. Ezek alapján a CERN közleményére hivatkozva több hírforrás is azt írta: szinte biztosra vehető, hogy a Higgs-bozont azonosították.

A CERN azt követően tett bejelentést erősödő bizonyosságáról, hogy egy olaszországi konferencián a CMS- és az ATLAS-kísérlet tudósai beszámoltak elemzéseik legújabb eredményeiről. "A 2012-es adatok teljes körű elemzése utáni első eredmények jelentősek, és számomra biztos, hogy a Higgs-bozonról van szó, ennek ellenére még mindig hosszú út vár ránk a bozon természetének feltárására" - jelentette ki Joe Incandela, a CMS-kísérlet vezetője.

A két független kutatócsoport júliusban mintegy 400 trillió proton-proton ütközési adat elemzése alapján jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat talált a nagy hadronütköztetőben (LHC). Azóta a vizsgált ütközések számát csaknem megháromszorozták. Az elemzések jelenlegi állása szerint a tavaly bemutatott szubatomi részecske jellegzetességei továbbra is konzisztensek a Higgs-bozonnal.

A CERN közleménye szerint még tisztázásra vár, hogy a részecske "pusztán" a világegyetem működéséről szóló standard modell utolsó hézagát betöltő Higgs-bozon, vagy valami "egzotikusabb".

Mivel más szubatomi részecskék is produkálhatták a Higgs-bozon létének bizonyítékaként értékelt jelenségeket, a bizonyítottságnak nagyon erősnek kell lennie. Júliusban a CERN fizikusai 5 szigma bizonyosságról beszéltek felfedezésük kapcsán. A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelző érték. A skálán az 1-es érték még véletlenszerű statisztikai ingadozás is lehet az adatokban, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezés szót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint egy a millióhoz a valószínűsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki.

A Higgs-mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük. A bozon Peter Higgs angol fizikusról kapta nevét. A tudós már 1964-ben megjósolta az "isteni részecske" létét. Úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a rést a természet alapvető működését leíró standard modellben. A részecskét az 1980-as évektől keresik a tudósok.

A Higgs-bozonnak gyakorlatilag nincsenek tulajdonságai, minden tulajdonsága zérus a tömegén kívül, ezért skalár részecskének hívják. Sokáig senki sem volt hajlandó elhinni, hogy ilyen részecske létezhet, de ahogy pontosodtak a kísérletek és a számítások, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez a részecske megkerülhetetlen. A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletének fő célja épp a Higgs-bozon megkeresése.

MTI - Fotó: AFP