Udvariasan társalognak egymással a selyemmajmok

Kutatók szerint a selyemmajmok az emberi beszélgetéshez nagyon hasonlóan átadják a szót egymásnak, úgy társalognak.

Nem az ember az egyetlen, aki képes udvarias beszélgetést folytatni. A selyemmajmok szintén így járnak el, akár 30 perces „beszélgetésbe" is elegyednek egymással, melynek során átadják egymásnak a szót. Az új kutatást a Current Biology folyóirat közölte.

Beszélgetéseink során természetesnek vesszük, hogy a szót egymásnak átadva érintkezünk. Valójában ez a fajta beszélőváltás létfontosságú, hiszen hatékony módon cserélhetünk vele információkat. Legközelebbi főemlős rokonaink, a csimpánzok viszont nem nagyon vokálisak, és általában gesztusokkal kommunikálnak, emiatt széles körben elfogadott lett az az elmélet, mely szerint ezek a gesztusok hozták létre a saját kommunikációnkban természetesnek tűnő együttműködés alapjait. A kutatók bizonyítékot kerestek eme kooperáció vokális útvonalára, ehhez pedig az igen hangos selyemmajmokat szemelték ki.

„Meglepődtünk, mennyire komolyan adják át egymásnak a szót az együttműködés során, különösen, mivel a legtöbb esetben olyan egyedekkel 'társalognak', amelyekkel nem állnak párban" - mondja Asif Ghazanfar a Princeton Egyetem kutatója. „Mindez még hasonlóbbá teszi ezeket az eseteket az emberi beszélgetésekhez és nagyon megkülönbözteti a más állatok - mint madarak, békák vagy tücskök - koordinált hívásától, mely főleg a szaporodással vagy territóriumvédelemmel áll összefüggésben.

Eredményeik szerint mind az ember, mind a selyemmajom hajlandó szinte bárkivel „szóba elegyedni", mindenféle udvariatlan közbeszólás nélkül. A felfedezés a selyemmajmokat nagyon egyedülállóvá teszi - mondják a kutatók, megjegyezve, hogy a csimpánzok és a többi emberszabású főemlős „nemcsak a szót nem adja át a másiknak, hanem szinte nem is 'beszélget'".

Ghazanfar és a vizsgálat első szerzője, Daniel Takahashi azért érdeklődött különösképpen a selyemmajmok iránt, mert az állatkák két tulajdonságon osztoznak az emberrel: általánosságban barátságosak egymással és elsősorban hangokkal kommunikálnak. Azt gyanították, hogy ezek a tulajdonságok elősegítik a jó beszélgetés megkövetelte, az egyén által figyelemmel kísért információközlést és -kapást.

A folyamat feltárására selyemmajmokat helyeztek el egy helyiség ellentétes sarkaiban, függönyökkel választották el őket, így hallhatták, de nem látták egymást, majd dokumentálták viselkedésüket. Kiderült, hogy a selyemmajmok nem egyidejűleg hangoskodnak, hanem mintegy 5-5 másodpercet várnak egymás reakciójára. Más szavakkal: követik a beszélgetés etikettjének kimondatlan szabályait.

A selyemmajmok további vizsgálata nemcsak azt segítheti megmagyarázni, az emberek miért kommunikálnak egymással az ismert módokon, hanem azt is, hogy a beszélgetés néha miért fulladhat kudarcba. „Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a selyemmajmoknál a nagyon korai élettapasztalatok - beleértve a méhben szerzetteket, valamint a szülő-újszülött 'beszélgetéseiből' következőket - hogyan világíthatják meg, pontosan mi a probléma gyökere az emberi kommunikációs zavaroknál?" - mondja Ghazanfar.

Forrás: ScienceDaily/BBC - Fotó: AFP