Tíz éve vizsgálódik a sasszemű Mars-szonda

Napra pontosan tíz évvel ezelőtt indult küldetésére a Mars eddigi legélesebb szemű űrszondája. A NASA Mars Reconnaissance Orbitere (MRO) a United Launch Alliance Atlas V rakétáján indult útnak 2005. augusztus 12-én, a floridai Cape Canaveral légierőbázisról.

2006-ban ért el a Vörös Bolygót, a következő öt hónap folyamán több mint 400 alkalommal „merült le" ritkás légkörébe egy „légfékezős" kampány égisze alatt, hogy pályáját az elliptikusról közel körpályára módosítsa.

Tudományos misszióját - amely az eredeti tervek szerint egyetlen marsi évig, vagyis közel két földi évig tartott volna - 2006 novemberében kezdte meg. Majd egy évtizeddel később is vizsgálódik, a múltbeli vizes aktivitás jeleit kutatja, a jövőbeli robot- és emberes misszióknak keres megfelelő helyszíneket, illetve segít az Opportunitynek és Curiositynak hazajuttatni adatait.

Az MRO felfedezései közé tartoznak a meredek lejtőkön megfigyelt szezonális folyások, amelyek a kutatók szerint sós víz sekély folyamai lehetnek. Eme 2015. július 21-i felvételen erre láthatunk példát a marsi Valles Marineris régióból.
Az MRO felfedezései közé tartoznak a meredek lejtőkön megfigyelt szezonális folyások, amelyek a kutatók szerint sós víz sekély folyamai lehetnek. Eme 2015. július 21-i felvételen erre láthatunk példát a marsi Valles Marineris régióból. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem)

A NASA közleményében Rich Zurek, az MRO kutatója kifejtette, a szonda bizonyítékot talált a változatos, nedves környezetekre a korai Marson, ezek némelyike „lakhatóbb" a többinél. Ezenkívül feltárta, a planéta déli sarki pólusa elegendő rejtett szén-dioxid-jeget tartalmaz ahhoz, hogy melegedés során megduplázza a jelenlegi atmoszféra vastagságát, sőt lavinákat és porviharokat is lencsevégre kapott.

Hosszú élettartama több mint négy marsi éven át lehetővé tette a szezonális és hosszabb távú változások nyomon követését. A kutatások olyan aktivitásokat dokumentáltak, mint vándorló dűnék, frissen keletkezett becsapódási kráterek - némelyik felszín alatti jeget tárt fel -, és rejtélyes sávok, amelyek az évszakokkal sötétednek vagy fakulnak ki.

Az MRO hat különféle tudományos készüléket kapott, köztük a HiRISE (High Resolution Imaging Science Experiment) kamerát, amely akár egy asztal méretű képződmény kiszúrására is képes a felszínen.

A szonda több adatot (bő 250 terabitet) küldött eddig haza, mint a másik hat, aktív marsi misszió - Opportunity, Curiosity, Mars Odyssey és MAVEN, illetve az európai Mars Express és az indiai Mangalyaan - együttvéve.

A szakemberek hangsúlyozták, a misszió 40 ezernél is több keringést követően is izgalmas és új kihívásokkal teli, ilyen volt a tavaly itt elhaladó üstökös nyomon követése, illetve a következő évre tervezett InSight-misszió landolásának támogatása lesz. (A Siding Spring-üstökös októberben suhant el a planéta mellett, anyagtörmelékkel szórva meg ritkás atmoszféráját. Az InSight a NASA legújabb landolóegysége, amely 2016 szeptemberében érkezhet és a bolygó belső szerkezetét veszi majd szemügyre.)

Nem az MRO az egyetlen marsi felfedező a NASA színeiben, amelynek a hónapban ünnepelnivalója van, augusztus 5-én a Curiosity harmadik évét kezdte meg a bolygó felszínén.

Képünkön: az MRO.

Forrás: hirado.hu - Fotó: NASA/JPL-Caltech