Száz év után újra költ a daru Magyarországon

Az, hogy egyre több daruval találkozhatunk Magyarországon a vonulási szezonon kívül is, már nem meglepő. Százával vannak olyan példányok, melyek nem a hosszú és veszélyekkel teli vonulást választják, hanem áttelelnek vagy átnyaralnak hazánkban. 

A legtöbb ilyen madarat Hortobágyon lehet észlelni, de az Alföldön is számos helyen hallható jellegzetes hangjuk. A nem vonuló példányok jelenléte miatt a természetvédelmi szakemberek régóta számítanak a daru újbóli hazai költésére, mely a madarak nagy száma miatt a Hortobágyra volt jósolható.

Ám a darvak, a szakemberekkel nem egyeztetve az Alföldtől távol, utolsó ismert költőhelyüktől nem messze, a Veszprém megyei Marcal-medencében költöttek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai szerint már évek óta lehet darvakat látni a területen, sőt 2014 nyarán nászviselkedésre is felfigyeltek, ám fészket nem találtak.

2015 júniusban dr. Kauffman Gábor és Hencz Péter pillanthatta meg elsőként a fészket és a fiókákat, melyet meg is örökítettek, így a feltételezések helyett már bizonyíték is rendelkezésre áll. Bár a darucsalád létezéséről már nyár eleje óta tudnak a szakemberek, a fiókák biztonságos felcseperedéséhez teljes titoktartásra volt szükség. Most, hogy a fiókák már anyányiak, végre mindenki tudomást szerezhet erről a fantasztikus természetvédelmi sikerről.

A daru utolsó ismert hazai költőhelye a Balaton mellett, a Fonyódi-lápon volt a századforduló környékén (1900-as évek), azóta csak vonuló madarunk.
Eurázsia északi részén költenek, erdős, sztyeppés, vizes területeken, Magyarországot vonulásuk során érintik, októberben több tízezer daruval is találkozhatunk, bár a Hortobágyon állomásozó madarak száma nem egyszer a százezres határt is átlépte. A tavaszi vonulás során jelenlétük szinte alig érzékelhető, hiszen az utódlás hívó szava miatt kevesebb pihenőt tartanak.

Reméljük, hogy a mostani bizonyított költés után a jövő évben is felbukkannak hazánkban kikelt fiókák, és egyre több daru tartja majd a hazai élőhelyeket fészkelésre alkalmasnak.

Képünkön darufióka a Marcal-medencében.

Forrás: MME - Fotó: Megyer Csaba/BFNPI