Szabályozni tudja testhőmérsékletét az argentin tegu

Az első ismert, melegvérű gyík, a tegu a környező hőmérsékletnél 10 fokkal melegebbre képes hevíteni testét, ami egyedülálló a hüllők között. Bizarr módon azonban, csak az év bizonyos szakaszaiban kapcsolja be „fűtőrendszerét". 

A kutatók szerint a felfedezés újabb adalékkal szolgálhat arról, hogy a dinoszauruszok meleg- vagy hidegvérűek voltak-e, esetleg a kettő között félúton helyezkedtek-e el, ahogyan ez a gyík is. Glenn Tattersall, a vizsgálat társszerzője szerint a vizsgálat emellett arról is információt nyújthat, hogy mikor jelenhetett meg először a melegvérűség, avagy endotermia.

A hőszabályozással bíró emlősökkel és madarakkal ellentétben a hüllők, kétéltűek és halak teste általánosságban a környezetükből nyeli el a hőt. A kutatócsapat az argentin fekete-fehér tegut (Salvator merianae) tanulmányozta. A 60-90 centiméter hosszú gyík Dél-Amerika nagy részén megtalálható.

A várakozásoknak megfelelően, az év nagy részében a gyík teste a napnyugtával lehűlt. Aztán viszont meglepetésként érte a kutatókat, hogy amikor a gyíkok elérték a szaporodási időszakot - szeptembertől-decemberig - a hideg, kora reggeli órákban légzésük és szívritmusuk felgyorsult, testhőmérsékletük pedig mintegy 10 fokkal haladta meg üregükét. A felfedezés olyannyira váratlanul érte a kutatókat, hogy további három évbe tellett megerősítése.

A gyíkok még akkor is felmelegedtek a hajnal beköszönte előtt, amikor néhány napra megvonták tőlük a napfényt vagy a táplálékot.

Tavaly egy másik csoport publikálta felfedezését az első ismert melegvérű halról - az opahról avagy tündöklőhalról -, amely uszonyainak mozgatásával generál hőt. A tegu esetében egyelőre nem tudják, hogyan szabályozza testhőmérsékletét. Tattersall úgy hiszi, olyan hormont választ ki a gyík, amely egy vagy több szövetét - talán a májét, szívét vagy izmokét - keményebb munkára, ezáltal hő termelésére sarkallja.
Míg vannak egyéb hüllők, amelyek környezetüknél melegebben tudják tartani szervezetüket, mint például a nőstény pitonok, a tegu egyedülálló a hőmérséklet-emelkedés tartományának és ama ténynek tekintetében, hogy a jelenség mind a két nemnél megfigyelhető.

Máig rejtély, hogyan alakult ki az endotermia, mivel figyelemre méltó mennyiségű többletenergiát, ezáltal hosszabb táplálékszerzési időt követel meg, ami hátrányossá teszi.

Az egyik elmélet (szülői gondoskodás teória) azt sugallja, hogy szaporodás folyamán előnnyel jár a többlethő termelése, mivel a hő felgyorsítja a folyamatot, és energiát nyújt a gondoskodóbb szülői magatartáshoz. Tattersall úgy véli, a tegu ilyenfajta átmeneti állapotot képviselhet a hideg- és melegvérűség között.

Képünkön: argentin tegu. 

Forrás: NewScientist - Fotó: AFP