Nincs kizárva, hogy elhagyja a Naprendszert a Voyager 1

Harmincöt éve, 1977. szeptember 5-én indult útnak a Voyager 1 amerikai űrszonda, ikertestvére, a Voyager 2 két héttel korábban vágott neki a világűrnek.

A Voyager 1 immár közeledik az óriási plazmabuborék „burkolta" Naprendszer határaihoz. Jelenleg 18 milliárd kilométerre van a Naptól, a Voyager 2 pedig 15 milliárd kilométerre.

Az „egyes számú" utazó egy igen forró és turbulens területen halad, amelyet át- meg átjárnak a Napból származó töltött részecskék áramlásai. Átjutva a Naprendszer határán a csillagközi térségbe kerül, ahol a szakemberek feltételezése szerint sokkal nyugodtabb környezet várja az űrszondát. Amennyiben kijut a csillagközi térségbe, a Voyager 1 lesz az első, ember készítette eszköz, amelynek sikerül elhagynia Naprendszerünket.

A Voyager 1 eredeti küldetése a Jupiter és a Szaturnusz volt, ahonnan az űrszonda „képriportokat" küldött. Bemutatta a Jupiter Nagy Vörös Foltját, a Földnél nagyobb átmérőjű anticiklonvihart, valamint a Szaturnusz gyűrűit. Az „utazó" egy sor felfedezést is tett, így megismertette a tudósokat a Jupiter Ió holdjának vulkánkitöréseivel, valamint az Európa holdjának jeges felszíne alatt rejtőző óceánnal.

A Voyager 1 fedezte fel a metánesőkre utaló jeleket a Szaturnusz Titán holdján is.

„Dolga végeztével" a Voyager 1 felhasználta a Szaturnuszt a gravitációs hintamanőverhez, hogy „katapultáljon" a Naprendszer pereme felé.

A Voyager 2 az Uránusz és Neptunusz felé vette az irányt, ez az egyetlen űrszonda, amely elrepült a Naprendszer két külső bolygója mellett. Mindkét űrszonda komputerének memóriája mindössze 68 kilobyte. Napjainkban a legkisebb iPod százezerszer nagyobb memóriával rendelkezik.

A Voyagerekről érkező adatokat húszan elemzik. Mivel az űrszondák oly nagy távolságra vannak, a Voyager 1-ről a rádiójelek 17 óra alatt érnek a Földre, ikertestvéréről pedig 13 óra alatt. A kamerákat már rég lekapcsolták, de az űrszondák még mindig öt olyan műszerrel rendelkeznek, amelyekkel a mágneses mezőt, a kozmikus sugárzást és a Napból érkező töltött részecskéket, napszelet kutathatják. Mindkét űreszközt ellátták egy arannyal futtatott rézlemezzel is, amely az emberiséget és kozmikus környezetét mutatja be arra az esetre, ha idegen intelligenciával találkoznának.

A kettős küldetés 782,15 millió dollárba, mai árfolyamon 2,94 milliárd dollárba került. A Voyager 1 üzemanyag-tartalékai 2020-ig elegendőek, addigra a szakemberek reményei szerint az űrszonda már réges-rég a csillagközi térben „hajózik" majd.

(mti)