Merkel: háborús veszélyt idézne elő a német határzár

Angela Merkel német kancellár szerint katonai konfliktus alakulhat ki a Nyugat-Balkánon, ha Németország határa lezárásával próbálja megállítani a menekülthullámot. 

A kancellár hétfő este pártja, a konzervatív CDU darmstadti fórumán hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánon már megint vannak helyenként feszültségek, amilyenek miatt október végén kezdeményezte a balkáni migrációs útvonal mentén fekvő államok vezetőinek összehívását, mert el akarta kerülni, hogy a volt Jugoszlávia területén "ismét katonai összetűzések"' történjenek.

Elmondta: nem akarja az ördögöt a falra festeni, de gyorsabban megtörténhet, mint bárki gondolná, hogy a régióban a viták tettlegességé fajulnak, és beindítanak folyamatokat, amelyeket senki nem kíván.

A magyar határ lezárása kerítéssel csupán azt eredményezte, hogy a menekültek Horvátországon, Szlovénián vagy Románián keresztül mentek tovább, egy kerítés a bajor-osztrák határon pedig csak ahhoz vezetne, hogy a menekültek más útvonalon próbálnának bejutni az országba.

Németországnak nagy uniós tagállamként más feladata van, egy szolidáris megoldásért kell fellépnie a huszonnyolcak közösségében. Ez a megoldás azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre valósítható meg, de "egész biztos vagyok abban, hogy sikerülni fog" - idézték a kancellárt német hírportálok kedden.

A CDU-ban az utóbbi hetekben négy regionális fórumot tartottak a tagságnak a pártelnök-kancellár részvételével. A fórumokat még a menekültválság elmélyülése előtt szervezeték meg, eredetileg azzal a céllal, hogy a tagság és Angela Merkel együtt vitassa meg a párt decemberi kongresszusára készülő indítványokat. A darmstadti volt a negyedik ilyen fórum, és azon sem a közelgő kongresszus, hanem az európai menekültválság volt a fő téma.

A Hessen tartományi városban rendezett fórumon nagyjából 1800 CDU-s vett részt. Angela Merkel ismét számos bírálatot kapott a szövetségi kormány menekültpolitikájáért. Az egyik felszólaló annak az aggodalmának adott hangot, hogy a menekültválság polgárháborúhoz vezethet Németországban. Sokan a menekültügyi ellátórendszer vészes túlterheltsége miatt panaszkodtak. Ugyanakkor helyszíni beszámolók szerint a hangulat jóval nyugodtabb, a vita pedig tárgyilagosabb volt a korábbi fórumokhoz képest.

Az n-tv hírtelevízió tudósítása szerint Angela Merkel ugyan hangsúlyozta, hogy megérti az aggodalmakat, de nem tért ki azokra részletesen, hanem nemzetközi és történelmi összefüggések közé helyezte az ügyet. Rámutatott, hogy jó pár ország sokkal több menekültet fogad be, mint Németország. Ezek közé tartozik Törökország, Libanon és Jordánia mellett például Etiópia, Egyiptom és Kenya. Rámutatott arra is, hogy szíriai menekültek többsége nemhogy Németországig nem megy el, de még a hazáját sem hagyja el.

Hozzátette: szeretné, hogy a jövőben az emberek visszatekintve mondhassák, a németek helyesen cselekedtek a 2015-ben elmélyült menekültválságban.
A kancellár megismételte korábban számos alkalommal kifejtett nézeteit a válság kezeléséről, kiemelte, hogy a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, és gyorsan haza kell telepíteni mindazokat, akik csak gazdasági okok miatt jelentkeznek be a német menekültügyi ellátórendszerbe.
A korábbi fórumokhoz képest békésebb hangulathoz hozzájárulhatott a CDU és a berlini vezetés menekültpolitikáját hetekig hevesen bíráló bajor testvérpárt, a CSU vasárnapi megegyezése. A pártszövetség egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezésében állapodott meg. A legfőbb cél a "menekültek számának csökkentése", áll a javaslatokat összefoglaló dokumentumban, amely szerint a legfontosabb a CSU által régóta szorgalmazott tranzitzónák kialakítása.

A bajor konzervatívok sikerként értékelték a megállapodást, hétfőn még Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke is úgy nyilatkozott, hogy egyelőre elégedett az eredményekkel, holott a kancellár nem teljesítette a testvérpárt két fő követelését, a befogadható menekültek száma felső határának kijelölését és azt, hogy személyesen hozza a világ nyilvánosságának tudomására, hogy Németország befogadóképessége korlátozott.
A CSU értelmezése szerint a tranzitzóna intézményének bevezetése jelenti majd azt az üzenetet, hogy a menekülteknek, vagy gazdasági bevándorlóknak nem érdemes elindulniuk Németország felé.

Angela Merkel és Horst Seehofer kedden délután együtt ismertetik a közös kezdeményezéseket a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójában. A képviselőcsoport ülésén várhatóan kisebb lesz a zúgolódás, mint a legutóbbi, szeptember középén tartott frakcióülésen, amelyet résztvevők történelmiként jellemeztek, rámutatva, eddig nemigen fordult elő, hogy parlamenti képviselők nyíltan ellentmondjanak Angela Merkelnek.

A vasárnapi megállapodással a CDU és a CSU közösen helyezi nyomás alá a harmadik koalíciós partnert, a szociáldemokrata pártot (SPD), amely továbbra is elutasítja a tranzitzónák gondolatát. Angela Merkel, Horst Seehofer és az SPD elnöke, Sigmar Gabriel csütörtökön tárgyal ismét a nézeteltérések rendezéséről.

MTI - Fotó: AP