Megdöntötte az űrszondák eddigi rekordját a Juno

Az amerikai űrügynökség Jupiterhez tartó Juno-missziója rekordot döntött, és az emberiség legmesszebb járó, napenergiával működő küldötte lett. A mérföldkövet szerdán érte el, ekkor 793 millió kilométerre járt a Naptól. 

A korábbi rekorder az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája volt, amely 2012 októberében 792 millió kilométerre jutott a Naptól a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös megközelítése folyamán.

Scott Bolton, a Juno-missziós csapatának szakembere a NASA közleményében kifejtette, az elérhető összes korszerű technikát bevetik, hogy átpillanthassanak a Jupiter felhőrétegén és feltárják a Naprendszer korai történetét érintő titkait.

A 2011-ben felbocsátott Juno az első napenergiával működő űrszonda, amelyet úgy terveztek, hogy a központi csillagtól ilyen hatalmas távolságra is működőképes maradjon. Eme célból napelemtábláinak felszíni területe elég nagy. A négytonnás készülék három, 9 méteres napelemtáblával van felszerelve, összesen 18 ezer 698 napelemmel.

Föld- Nap távolságban a napelemek elegendő potenciállal rendelkeznek megközelítőleg 14 kilowatt elektromosság előállításához. A szilíciumból és gallium-arzenidből készült elemek teljesítménye az ötödik bolygó távolságában viszont már teljesen más kérdéskör.

Rick Nybakken, a kutatás szakembere hozzátette, a Jupiter ötször távolabb helyezkedik el a Naptól, mint a Föld, ennélfogva 25-ször kevesebb fény éri. Míg a hatalmas napelemtáblák csak 500 wattnyi áramot termelnek majd a bolygónál, a Juno olyan hatékonyan van megtervezve, hogy mindez több mint elég lesz a vizsgálatok kivitelezéséhez.

A Junót megelőzően nyolc űrszonda navigált a Jupiter közeli mélyűr zord, sötétbe burkolózó tartományaiba, de mindegyikük nukleáris energiaforrást használt feladata elvégzéséhez. A Juno esetében a tökéletesített napelem-teljesítmény, az energiahatékony készülékek és űrszonda, egy, a Jupiter árnyékának elkerülésére alkalmas missziós terv, illetve a teljes sugárzás mennyiségét minimalizáló sarki pálya teszi lehetővé a napenergia használatát.

16 hónapos tudományos missziója során Naptól mért maximális távolsága 832 millió kilométer lesz, ami majdnem öt százalékkal több a napelemes űrmissziók korábbi rekordjainál.

A szonda idén, július 4-én érkezik meg a gázóriáshoz. A következő évben 33-szor kerüli meg, 14 naponta 5000 kilométeres magasságban súrolja majd felhőtakarójának tetejét. Az elrepülések folyamán bepillant a felhőréteg alá, és tanulmányozza a Jupiter sarki fényeit, hogy több információt gyűjtsön be a planéta keletkezéséről, struktúrájáról, atmoszférájáról és magnetoszférájáról.

Képünkön: a Jupiter-szonda koncepciórajza.

Forrás: NASA - Fotó: NASA/JPL-Caltech