Jézus Krisztus feltámadását ünnepli újra a nyugati keresztény világ

A hagyomány jegyében zajlik a nagyhét Rómában, ahol a 85 éves pápa az idén is személyesen vezeti a Vatikánban és a Vatikán falain kívül tartott egyházi szertartásokat. A program a nagycsütörtöki olajszentelési misével a Szent Péter bazilikában kezdődött.

Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A római katolikus egyház szertartásaiban a húsvéti, hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is mondják (nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat).

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap.

A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó" táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét", a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét" - fehérvasárnapig tart.

Idén az ünnepet XVI. Benedek (képünkön) a Rómában tartózkodó bíborosokkal, pátriárkákkal, érsekekkel és püspökökkel koncelebrálja. Nagycsütörtökön délután az egyházfő a lateráni Szent János bazilikában koncelebrálta az utolsó vacsora miséjét. Felelevenedett a lábmosás szertartása: XVI. Benedek tizenkét paptársának mosta meg jelképesen a lábát, ahogyan Jézus tette tanítványaival. Ezt követte az Oltáriszentség áthelyezése. A tradíció szerint a nagycsütörtök esti szentmise perselyadományát a Vatikán nemzetközi jótékonysági célra ajánlja fel, az idén a szíriai menekültek megsegítésére.

A nagypénteki liturgiát a Szent Péter bazilikában XVI. Benedek vezette, a szertartás délután öt órakor kezdődött. Péntek este negyed tízkor kezdődött a Via Crucis, a keresztút a Colosseumnál. A krisztusi passiót felidéző tizennégy stáció az ókori amfiteátrum belsejéből indul, elhalad Konstantin diadalíve közelében, és a szemközti Palatinus-dombon ér véget, ahonnan XVI. Benedek is követi a keresztutat. A Via Crucis végén a pápa rövid beszédet mond és apostoli áldást oszt.

A keresztet szokás szerint egyházi és világi személyek viszik a kontinensek képviseletében, közöttük egy római család tagjai és a szentföldi ferences szerzetesek is. Újdonságnak számít, hogy a stációkon elhangzó meditációk szövegének megírására az idén a pápa egy a Fokoláré mozgalomhoz tartozó házaspárt kért fel. Danilo Zanzucchi és felesége, Anna Maria a szövegekben a házaséletről és ennek problémáiról is írt - számolt be a Vatikáni Rádió. Szó lesz a házastársak közötti félreértésekről, megcsalásról, válásról, a gyerekek neveléséről és az abortuszról is. A meditációk másik jelentős témája az lesz, hogy a mai világban sem maradhatunk közömbösek a bajban lévő és szükséget szenvedő embertársainkkal szemben.

A húsvéti vigilia szertartását XVI. Benedek szombat este kilenc órától vezeti a Szent Péter bazilikában. A vasárnap délelőtt a Szent Péter téren pontifikált ünnepi szentmise után a bazilika homlokzati lodzsájáról a pápa beszédet mond, a világ több mint hatvan nyelvén, közöttük magyarul is, hírül adja Krisztus feltámadását, majd húsvéti Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra. A szentmisét és az áldást a Vatikáni Rádió és a Vatikán internetes portáljai is egyenesben közvetítik a világ számtalan televíziójával és rádiójával együtt.

A húsvéti ünnep alkalmából a Szent Péter teret tizenhárom darab évszázados olajfa díszíti, amelyek a dél-olasz Puglia tartományból érkeztek. A bazilika előtti lépcsősort zöld növénypázsit borítja.

EQM - MTI - wikipedia