Itatással segítsük a települések vadon élő állatvilágát is!

A kánikula nem csak az emberek, de a települések vadon élő állatvilága: az emlősök, a madarak, a hüllők, a kétéltűek és a rovarok számára is nehéz időszak. 

A térkővel, aszfalttal burkolt településrészeken nagy területek maradnak olyan szabad vízfelület nélkül, ahol az állatok szomjukat olthatnák, fürdéssel felfrissülhetnének. A hőség különösen a fészket már elhagyó, még rutintalan fiókákat érinti hátrányosan, mert még nem ismerik a környék vízlelőhelyeit.

Az elkövetkező napokban lehetőleg minél több helyen, ott is, ahol eddig nem tették: kertekben, tornácokon, ablakpárkányokon, erkélyeken, parkokban itassák az állatokat!

A legjobb madáritató a körülbelül két férfiarasznyi (40-50 cm) átmérőjű és 4-5 cm mély (az ennél mélyebb már veszélyes a madarakra), a háztartások többségében amúgy is megtalálható vagy könnyen és olcsó beszerezhető műanyag virágalátét. Ezt pillanatok alatt ki tudjuk helyezni és fel tudjuk tölteni, mérete pedig azt is lehetővé teszi, hogy az ivás mellett még a nagyobb termetű madarak is fürdeni tudjanak benne. A nyári hőségben ugyanis nem csak az ivás, de fürdés is létfontosságú a számukra, mert így gyorsan le tudják hűteni magukat, illetve így tudják kordában tartani a külső élősködőket. 

Települési környezetben gyakori természetvédelmi problémát jelentenek - a madarak mellett a denevérekre és a gyíkokra is - a szabadon kóborló házi macskák. Ilyen helyeken is lehet biztonságos madáritatót létesíteni! A trükk az, hogy az itatót magasra: tuskóra, rönkre, székre, kis asztalra, ablakpárkányra tegyük ki. További védelmet jelent a macskákkal szemben, ha az itató legalább néhány méteres körzetében rövidre nyírt a fű, ahol nem tudnak elrejtőzni ezek a kisragadozók.

Annak érdekében, hogy az állatok az új itatóhelyeken is minél előbb megtalálják a vizet, az itatót legalább eleinte érdemes minél nyíltabban elhelyezni. A madarak számára nem a víz illata, hanem a csillogása jelenti azt a kulcsingert, ami alapján megtalálják az ivó- és fürdőhelyet.

Ott, ahol a madarak macskák elleni védelme érdekében magasan itatunk, éjszakára - amikor a madarak nem mozognak, nem veszélyeztetettek - érdemes a talajra tenni az itatót, hogy a településeken is gyakori védett sünök, levelibékák és zöld varangyok is inni tudjanak.

A kánikulával párhuzamosan zajlik a madarak költési időszaka. Ilyenkor gyakran találkozhatunk már kitollasodott, de még nem teljesen röpképes fiókákkal. Ezeket többnyire nem kell "megmenteni", mert a szüleik a fészek kívül is etetik őket. Ha azonban a nagy melegben bágyadt, lihegő, bizonytalan mozgású, menekülni képtelen madarat találunk, akkor nagy valószínűséggel kiszáradt, hőgutát szenvedett állattal van dolgunk. Az ilyen madarat vízbe mártott ujjunkról a csőrébe cseppentett vízzel itassuk meg, majd tegyük egy bokor árnyékába, ha tud ülni, lehetőleg egy ágra.

Végül, de nem utolsó sorban fontos megjegyezni, hogy az itatással nem csak a körülöttünk élő állatokat segítjük, de ha az itatót az ablak közelébe tesszük, de akár lest építünk ezekhez, akkor fantasztikus megfigyelési élményekben is részünk lesz, ahol akár fotózhatjuk, videózhatjuk is őket.

Képünkön: az itató az állatoknak nagy könnyebbséget, nekünk pedig remek megfigyelési élményeket jelent. 

Forrás: MME - Fotó: Orbán Zoltán