Ismét érvénytelen volt a Nagyvárad és Váradszentmárton egyesüléséről tartott népszavazás

2015. június 15. hétfő 09:51

Másodjára is érvénytelen volt a Nagyvárad és Váradszentmárton egyesüléséről tartott népszavazás. A vasárnapi szavazáson a nagyváradi választópolgároknak csak a 28,24 százaléka voksolt - közölte hétfőn a szavazási bizottság elnökére hivatkozva az Agerpres hírügynökség.

Az érvényességhez a szavazati joggal rendelkezők több mint 30 százalékának kellett volna szavaznia.

Ilie Bolojan, Nagyvárad liberális polgármestere elismerte, hogy kudarc volt a népszavazás. "Nagyvárad egy jó esélyt szalasztott el arra, hogy a turizmusra alapozva teremtse meg a fejlődés lehetőségeit" - idézte a polgármestert a Bihon.ro portál.

A portál összesítéséből kiderül, hogy a partiumi városnak azokban a kerületeiben volt a legalacsonyabb a szavazási részvétel, amelyekben jelentős a magyarok aránya. Az e-Bihoreanul.ro portál szerint 3325 szavazat hiányzott a voksolás érvényességéhez.

Az érvényes szavazatok 97,4 százaléka az egyesülést támogatta.
A népszavazást május 10-én tartották meg először a két településen. Akkor csak Váradszentmártonban volt érvényes a voksolás, ott a szavazók 54,5 százaléka támogatta az egyesülést.

A nagyváradi magyarság aggódva tekintett a népszavazásra, ugyanis a két település egyesülésével Nagyváradon a jelenlegi 24,5 százalékról 22 százalékra csökkent volna a magyarság aránya.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) távolmaradásra szólította fel a magyar szavazókat. A párt Bihar megyei elnöke, Csomortányi István arra hivatkozott felhívásában, hogy a magyarság aránya akár már a 2021-es népszámláláson húsz százalék alá csökkenhet, márpedig a romániai közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást és az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyáltalán nem szólalt meg a választási kampányban. Amint Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke korábban elmondta, azért hallgattak, mert el szerették volna kerülni, hogy román-magyar üggyé alakuljon a településegyesítés kérdése.

(mti)