Ismeretterjesztő kötet jelent meg a Kádár-kori szexről

Megjelent a Szex és szocializmus című könyv Tóth Eszter Zsófia történész és Murai András filmesztéta tollából. A kötet célja egyebek mellett az, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni a Kádár-korban és milyen volt akkoriban a szexuális felvilágosítás - mondta Tóth Eszter Zsófia az MTI-nek.

A történész úgy fogalmazott: "reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból".

Tóth Eszter Zsófia megemlítette: a sok fényképpel illusztrált kötetben szerepel egyebek mellett a délegyházi nudista strand létrejöttének története, az NDK-s turistalányok megjelenése a Balatonon, a Postinor tabletta bevezetésének körülményei. Ezenkívül megjelenik a könyvben a prostitúció kérdése a Kádár-korszakban, továbbá a szex feltűnése a magyar filmekben.

Megemlítette, hogy a Rákóczi téri prostitúciót titkosrendőrségi jelentések és rendészeti források alapján új szemszögből ismerhetjük meg a kötetből. Egyrészt a szocialista időszakban "dologtalan, léha életmódot hajhászóknak" látták az örömlányokat, másrészt kategorizálták őket, így külön elbírálás alá esett a szállodai prostitúció.

Szólt arról is, hogy a magyar naturista mozgalom egyik alapító atyja az 1982-ben elhunyt Streitz Gusztáv mérnök volt, aki a vonyarcvashegyi naturista kempinget is tervezte. 1961-től foglalkozott a mozgalom szervezésével, a vonyarcvashegyi és a Szelidi-tó partján létesítendő kempingekkel és 1966-ban Hollandiában részt vett a nemzetközi nudista kongresszuson.

Hozzátette: az első nudista strand hivatalos engedélyezése mégis csak 1983-ban történt meg. A délegyházi meztelenül fürdőzők eleinte rendőri atrocitásoktól, erőszakos hatósági fellépéstől tarthattak, így ez egyfajta lázadásként is értelmezhető volt a rendszerrel szemben.

Emlékeztetett arra: 1985-ben - több mint ötven év kihagyás után - Magyarország szépe versenyt rendeztek. A verseny szervezője a Magyar Média nevű cég volt, osztrák licenc alapján. A verseny kiírása szerint 16-26 év közötti, legalább 160 centiméter magas hajadonok jelentkezhettek. A több mint kétezer induló közül a tragikus sorsú Molnár Csilla Andrea fonyódi gimnazista nyerte el a koronát, majd megnyerte Bécsben az első osztrák-magyar szépségversenyt is, a Máltán rendezett Miss Európa-választáson pedig 3. helyezett lett 1986-ban. Nagy port vert fel, hogy 1986. július 11-én Magyarország szépségkirálynője öngyilkos lett - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra: a szépségkirálynő-választás volt az első alkalom a szocialista időszakban, amikor olyan bikinis lányokat láthattak akár a televízió nézői is, akik nem modellek voltak. A női test öncélú értéke is megjelent akkor, amikor a szépségverseny döntőseiről aktszobrot készítettek és az erről készített fotókat kicsempézték az országból, külföldi erotikus tartalmú magazinban jelentették meg a versenyzők beleegyezése nélkül.

A szépségkirálynő-választás jelentőségét az adta, hogy első "szocialista" szépségversenyként a közbeszéd, a sajtókritika fókuszába került, majd a győztes tragikus halálát követően a nyomtatott és mozgóképes publicisztikák általánosabb társadalomkritika megfogalmazásának lehetőségét látták az események feldolgozásában - mondta el Tóth Eszter Zsófia.

A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötetet hétfőn mutatják be Budapesten.

(mti)