Hatórás munkanap bevezetésével próbálkoznak a svédek

Kísérleti jelleggel bevezetik a hatórás munkanapot közalkalmazottak számára egy svéd városban. Az újítás támogatói szerint a rövidebb munkaidő megtakarítást hozhat, például az önkormányzatnak, az embereknek pedig megmarad az ereje arra, hogy nyugdíjas éveikben is tudjanak dolgozni.

Izgalmas kísérlet indul július elsejétől Göteborgban. A svéd nagyvárosban közalkalmazottak egy csoportja csak napi hat órát fog dolgozni, míg a többiek rendesen nyolc órát, ahogy eddig is. Sok szempontból értékelik majd a két csoport munkáját, hogy kiderüljön, melyik munkarend a hasznosabb.

Arról, hogy Göteborgban miért lehet sikeres a próbálkozás, egy helyi politikus, Mats Pilhem beszélt a Washington Postnak. A kísérlet során azt fogják a leginkább figyelni, hogy a hatórás műszakban dolgozó stáb egészségesebb és boldogabb lesz-e a változástól, és hogy lesz-e hatása mindennek az idősekre. Ezenkívül a változtatás célja a munkahelyteremtés, ráadásul az új munkarend segíthet elérni, hogy a nemek között egyenlőbb feladatmegosztás és fizetés alakuljon ki. Főleg mert az eddig részmunkaidőben dolgozó nők hirtelen teljes állásban találnák magukat.

Hasonló kísérlet történt már korábban Kiruna városában is, még 2005-ben, ahol végül maradtak a nyolcórás megoldásnál. A képviselő szerint azonban a korábbi svéd kísérletek is jó eredményeket hoztak, például megtakarítást az önkormányzatnak, mert kevesebb volt a táppénz. Ugyanakkor korábban nem fektettek elég időt és energiát a reform végrehajtásába. Ez most másképp lesz, ígéri Pilhem, aki szerint egy éven át fog futni a mostani kísérleti szakasz.

A göteborgi politikus azzal nem ért egyet, hogy a több szabadság kiadása hasonlóan jó hatásokat érthetne el. Ugyanis a mindennapi élet minőségét szeretnék javítani, és azon csak rövid távon segít az, ha valaki egy héttel tovább utazhat el. Reményeik szerint, ha beválik a kísérlet, akkor országszerte elterjedhet majd a változtatás.

Amióta megjelentek az ötlettel a médiában, sorra keresték fel őket svéd önkormányzatok, hogy megnéznék, mi lesz ebből. Svédországban hasonló változtatás a magánszektorban már történt, a Toyota autógyár 2002 óta hatórás munkanapokat vezetett be a helyi érdekeltségeinél - és azóta javult a hatékonyságuk.

„Azt gondolom, lehetséges, hogy valakinek jó munkamorálja legyen, és azért dolgozzon, hogy a társadalmat szolgálja, és mégis értékeljen a munka mellett más dolgokat is az életben. Ahhoz, hogy fenntartsuk az erős gazdaságot, szükségünk van olyan emberekre, akiknek megmarad az ereje arra, hogy nyugdíjas éveikben is tudjanak dolgozni" - mondta még el Pilhem a Washington Postnak.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Napközben szerdai adásában azt mondta, nagyon érdekes hipotézis, hogy ha az ember rá van szorítva, akkor ugyanannyi feladatot kevesebb idő alatt is el tudja végezni a munkahelyén. Magyarországon azonban az lenne a probléma a hatórás munkanappal, hogy az emberek a felszabaduló időt nem a svédországi kísérletben megszabott célra használnák, hanem rohannának plusz munkát vállalni - véli Bagdy Emőke.

A probléma azonban egyelőre csak elméleti, mert, mint Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke mondta, nem tud róla, hogy Magyarországon valaki a hatórás munkanap bevezetésével próbálkozna. Sőt, a HR-szakember szerint nagyon sokan a hivatalos nyolcórás állásukban kilenc-tíz órákat dolgoznak. Nálunk tehát nem nyolcórányi, hanem jelentősen több munkát kellene beszorítani hat órába.

Forrás: MR1