Hatékony, de mint kiderült, válogatós vadászok a kék bálnák

A kék bálna a Föld leghatalmasabb élőlénye, és talán a valaha éltek közül is a legtermetesebb, ezért nem meglepő, hogy étvágya is ennek megfelelő. Mostanáig azonban nem ismerték kellőképpen azokat a stratégiákat, amelyekkel eme óriások elegendő táplálékhoz jutnak.

Egy kutatócsoport nyomkövetőket alkalmazott Kalifornia partjainál a kék bálnák és zsákmányuk, az apró, rákszerű krill vizsgálatára. Eredményeik arról árulkodnak, hogy a tengeri emlősök nem válogatás nélkül falnak, ahogyan eddig hitték.

A kék bálnák szűrve táplálkozók, a szájukban lévő keratin alapú szilákat használják a krill kiszűréséhez. Táplálkozáskor felgyorsulnak, kitátják szájukat, és saját súlyuk akár 130 százalékát is meghaladó, zsákmánnyal teli vizet nyelnek be. Torkuk megdagad, ahogy kitölti a víz, majd a torokizmokkal és nyelvükkel kinyomják a vizet szájukból a szilákon át, amelyek egyfajta szitaként visszatartják a krillt. Naponta mintegy négytonnányi apróságot fogyasztanak el.

A tátott szájú vadászat viszont nagyon energiaigényes, és az elhasznált energia pótlásához szükséges sűrű krillrajok gyakran a mélyben tanyáznak, nehéz rájuk lelni.
A vizsgálatból kiderült, hogy amikor a krillrajok jobban szétterülnek, vagy ritkásabbak, a bálnák nem merülnek olyan gyakran, hogy oxigént és energiát spóroljanak a későbbi merülésekhez. Amikor viszont a zsákmány sűrűsége gyarapodik, sokkal gyakrabban táplálkoznak, és egy-egy merüléssel több apróságot fogyasztanak el a lehető legtöbb energia kinyeréséhez.

Elliott Hazen, a kutatás ökológusa szavai szerint a kék bálnák a jelek szerint komplex stratégiát követnek az oxigénspórolástól az intenzív használatig. Elmondása szerint egyfajta küszöböt is kimutattak a krill számában, ami meghatározta, mennyire intenzíven táplálkoztak a bálnák.

"A jelek szerint köbméterenként 100-200 egyedről van szó a krill esetén. Ha számuk ez alatt van, a bálnák inkább spórolnak az oxigénnel, és ritkábban merülnek le enni, ha viszont meghaladja ezt a küszöböt, akkor több energiát invesztálnak a gyakoribb vadászatokba" - magyarázza.
A vizsgálatban több mint 50 bálnától begyűjtött információkat használtak fel.
A világ minden óceánjában megtalálható óriások a 20. századi bálnavadászat következtében veszélyeztetett fajként vannak elkönyvelve: manapság körülbelül 10 ezer egyedük él természetes környezetében. Testhosszuk elérheti a 30 métert, testsúlyuk a 180 tonnát. A kutatók szerint az új eredmények elősegíthetik az emlősök körültekintőbb védelmét.
A vizsgálatról a Science Advances folyóirat számolt be.
Kék bálna tör a felszínre levegőért az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet által közreadott felvételen.

Forrás: hirado.hu - Fotó: Reuters/NOAA