Gondolataival irányította egy majom fajtársa karját

Amerikai kutatók nagy lépést tettek a paralízis gyógyítása felé: kísérleteikben egy majom elektródákkal átvitt gondolatait használta arra, hogy irányítsa elaltatott fajtársa karját.

A Nature Communication című brit tudományos folyóiratban bemutatott kísérlet eredményei idegbénult emberek gyógyítását segíthetik. A laboratóriumban végzett kísérletben a teljesen elaltatott - a tudósok által avatárnak nevezett - rhesus majom kezét egy joytsickhez rögzítették, amelyet úgy mozgatott, ahogyan a másik - mesternek nevezett - majom irányította.

"Azt akartuk bemutatni, hogy egy élőlény képes arra, hogy csupán a gondolataival irányítson egy lebénult végtagot" - hangsúlyozta Maryam Shanechi, az amerikai Cornell Egyetem elektro- és számítógép-mérnöki iskolájának munkatársa, a tanulmány társszerzője. A kutatás eredményei lehetőséget teremthetnek arra, hogy segítsenek a lebénult embereknek a végtagjaik feletti ellenőrzés visszaszerzésében.

A kísérletben mérnökök és agykutatók egy csoportja elektródákat használt arra, hogy összeköttetést hozzon létre egy majom agya és egy másik majom gerincvelője között számítógép segítségével, amely dekódolta és továbbította az agy jelzéseit.

A "mester" majmot egy speciális székben egy számítógép elé ültették, amelynek képernyőjén egy kurzort és egy zöld kört látott, amely két pont között mozgott. A teljesen elaltatott "avatár" majom kezéhez joysticket erősítettek, hogy képes legyen a számítógép képernyőjén lévő kurzor mozgatására, a zöld kör elérésére.

Amikor a "mester" a kurzor mozgatására gondolt, agyi jelzéseit dekódolták, hogy meghatározzák, melyikre gondolt a két pont közül, és az adatot valós időben átjátszották az alvó "avatár" gerincvelőjéhez. A majom karja a gondolatnak megfelelően mozgatta a joysticket. A próbálkozások 84 százalékában sikerrel járt a kísérlet - közölték a szakemberek.

Korábbi kutatások már bizonyították, hogy emberek képesek gondolatátvitellel számítógépkurzort, sőt műkezet vezérelni. Ez azonban ismételt mozgás volt ugyanahhoz a célhoz, vagy egy vonalban.

Shanechi kutatócsoportja az első, amely egy állat számára lehetővé tette, hogy vezérelje egy másik állat végtagját. A kísérlet bizonyítékul szolgál arra, hogy "csupán gondolattal mozgatható egy kar két dimenzióban még úgy is, hogy nincs fiziológiai kapcsolat az agy és az izom között" - magyarázta Shanechi.

A paralízist a központi idegrendszer, különösen a gerincvelő károsodása váltja ki, amelyet okozhat stroke, Parkinson-kór vagy baleset. A tudósok régóta keresik a módját annak, miként adhatnák ezeknek a betegeknek vissza mozgásképességüket, de eddig nehézségekbe ütköztek az izom komplex működését irányító agyi elektrokémiai jelzések olvasásában.

Forrás: MTI