Felrobbantotta az Iszlám Állam az INA szíriai lelőhelyét

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezet Aamák nevű hírportálján közölte, valamint videofelvétellel is alátámasztotta, hogy felrobbantotta az INA horvát olajipari vállalat Hajána nevű gáz- és olajlelőhelyét Homsz városától nem messze - írta a Vecernji List című horvát napilap hétfőn. A szíriai helyzet miatt a Mol irányítása alatt álló horvát társaság 2012 óta feladta ottani mezőit, de hírek szerint a kitermelés azóta is folyt.

A terroristák azt állították: a lelőhelyek "a Bassár el-Aszad rezsim gerincét képezték" és naponta 3 millió köbméter gázt termeltek, amelyek nagy részét katonai célokra használták fel. Tettükkel szerintük nagy kárt okoztak az Aszad-rezsimnek, amelynek most nem csak a gázellátással, hanem az áramellátással is problémái lesznek.

Az INA 2007-re fejezte be a kutatásokat Hayana nevű lelőhelyén, ahol hat gáz- és olajmezőt tárt fel. A horvát olajvállalat ezt követően 2012-ig foglalkozott gáz- és olajkitermeléssel ezeken a területeken, miután a háború és a politikai helyzet miatt kivonult Szíriából. Miután Andrej Plenkovic horvát kormányfő december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból, különböző találgatások láttak napvilágot, hogy ezt miből teszi meg.

Radimir Cacic horvát politikus - aki korábban a kormány alelnöke, és gazdasági minisztere is volt - két nappal később azt nyilatkozta az N1 horvát hírtelevíziónak, hogy a háttérben már zajlanak a tárgyalások arról, miképpen kompenzálhatnák Horvátországot a szíriai olajmezőkön kitermelt olajból elmaradt bevételért, illetve hogyan térhetnének vissza Szíriába. Szerinte a horvát diplomácia nagy hibát vétett, amikor engedett az Egyesült Államok nyomásának és elfogadta az Európai Unió politikáját (az EU 2011-ben retorziókat vezetett be Szíria ellen, melyek magába foglaltak egy olajembargót is). Cacic úgy vélte: Horvátországnak kártérítést kellett volna kérnie az uniótól. Az INA-nak 2011-ig 800 millió dollár nettó bevétele származott Szíriából, majd utána semmi - emelte ki.

A horvát olajvállalat akkor közleményben cáfolta, hogy a szíriai gáz- és olajmezőkkel kapcsolatban bármilyen előrelépés történt volna. Az INA figyelmeztetett, hogy a biztonsági és politikai helyzet annyira összetett a közel-keleti országban, hogy a következő néhány évben nagy valószínűséggel az nem fog rendeződni.

A horvát olajtársaság egyébként 2013 és 2015 között leírta szíriai gáz- és olajlelőhelyei értékének egy részét, összesen 3,4 milliárd kunát (137 milliárd forint). Becslések szerint az INA Szíriában több milliárd dollár értékű lelőhelyekkel rendelkezik. Az újság arról is beszámolt, hogy a háborús történések következtében az INA egyes lelőhelyei megsérültek ugyan és különböző fennhatóság alatt álltak, a kormányellenes erőktől egészen az IÁ-ig, de azok mindvégig működtek és folyt rajtuk a kitermelés.

Ahhoz, hogy az INA folytassa aktivitását Szíriában, elengedhetetlen feltétel, hogy teljesen véget érjenek a harcok, stabil politikai és biztonsági rendszer alakuljon ki, továbbá megszűnjenek a jelenleg érvényben lévő szankciók az ország ellen - állt az INA közleményében. "Amikor ezek a feltételek teljesülnek, és az INA szakembereinek lehetősége lesz megnézni a lelőhelyeket és felmérni a károkat, csak abban az esetben kezdődhetnének tárgyalások a visszatérésről, és egy esetleges kártérítési igényről" - folytatódott a szöveg.

Képünk illusztráció. 

MTI