Enigma: a lengyelek szerint a világ megfeledkezett érdemeikről

Sok évvel a második világháború után még mindig foglalkoztatja a brit és a nemzetközi közvéleményt az Enigma-rejtély. 

A lengyel parlament kampányt indított az igazság visszaállítása érdekében, mondván, a britek árnyékában teljesen megfeledkeztek arról, hogy lengyel férfiak és nők voltak azok, akik először feltörték a hírhedt Enigma-kódokat. Ennek egyik első lépéseként már a felsőház asztalán hever az a javaslat, amely törvényben ismerné el három lengyel matematikus, Marian Rejewski, Jerzy Rozycki és Henryk Zygalski érdemeit.

A történészek úgy gondolják, hogy második világháború alatt a szövetségesek számára a sikeres partraszállás előkészítése és végrehajtása során létfontosságú volt az Enigma-kód feltörése, és sokak szerint ennek segítségével sikerült két évvel korábban befejezni a háborút.

A lengyelek azt sérelmezik, hogy Nagy-Britannia és személy szerint Alan Turing ellopta tőlük a show-t, az ő érdemeikről pedig teljesen megfeledkeztek az idők során.

Mind a népszerűsítő irodalom mind a hivatalos álláspont szerint a brit hírszerzésnek köszönhető az Enigma-kódok feltörése, miközben a lengyel tudósok erőfeszítéseit nem említik - olvasható az említett törvénytervezetben.

Az Enigmát 1923-ban Arthur Scherbius német mérnök találta fel, aki sokáig házalt a titkosító megoldással, míg végül az a német hadsereg kezébe került. 1939-re a Wehrmacht szinte összes fegyverneme használta a leginkább egy írógéphez hasonló kódoló szerkezetet, így feltörése nélkül nem volt esély a németek megállítására.

A harmincas években a lengyelek komoly előnnyel próbálták meg feltörni a kódot, hiszen titkosszolgálatuk már a húszas évektől vásárolta az akkor még kereskedelmi forgalomban is kapható változatokat. Először a lengyelek építettek kódtörő bombákat is, azaz olyan szerkezeteket, amelyek mechanikusan próbálgatták az adott kombinációkat. Lengyelország 1932-ben külön hivatalt állított fel, élén a már említett három neves, fiatal matematikussal.

A németek azonban 1938-ban továbbfejlesztették a szerkezetet, és a korábbi három helyett öt tárcsa került az Enigmába. A megnövekedett számú kombinációk miatt a lengyeleknek már nem volt kapacitásuk a kódok megfejtésére, így 1939-ben az angolokhoz és a franciákhoz fordultak. A megoldáson az angolok dolgoztak tovább, és a munka a Londonhoz közeli Bletchley Parkba került, ahol több mint 10 ezren foglalkoztak napi három műszakban a hasonló kódok megfejtésével.

Ezt mutatta be a mozikba 2001-ben kerülő Enigma című film Kate Winslet és Dougray Scott főszereplésével; az alkotás azonnal kiverte a biztosítékot a lengyeleknél, mivel abban szerintük kevés szó esik róluk.

Az érzékenységük persze érthető, bár az igazság ennél árnyaltabb, hiszen nemzetközi összefogás nélkül lehetetlen lett volna a siker.

Az Alan Turing angol matematikus által vezetett csoport továbbfejleszette a lengyel mechanikus szerkezeteket, és így sikerült feltörni a kódokat. Ez persze önmagában nem volt elég, hiszen a teljes üzenetek átírásához szükség volt a naponta változó kódok kódkönyveire is. Ezekhez sokszor filmbe illő körülmények közt jutottak hozzá az angolok: az egyiket például egy tengeralattjáróról kaparintották meg, amelyet vakmerő módon támadtak meg. Ezen a küldetésen vett részt James Bond szülőatyja, Ian Fleming is.

Ezután már nem volt megállás: a Turing-gépek naponta több mint háromezer kódolt üzenetet fejtettek meg. A háború után Winston Churchill elrendelte a gépek megsemmisítését, mert attól félt, hogy azok rossz kezekbe kerülhetnek. Az enigma-gépekből csak néhány maradt meg, ezeket ma a világ nagy múzeumai őrzik. A Bletchley-ben végzett munkáról semmi sem derült ki, az ott történteket titkosították, így csak az 1970-es években derült fény az ott dolgozók munkájának jellegére és fontosságára.

Az utóbbi években a helyi helytörténeti társaság lelkes amatőrjei harcolni kezdtek azért, hogy ezt a helyet megóvják a pusztulástól. A titkosítás feloldása után elkezdték összegyűjteni a még megmaradt tárgyi emlékeket, fotókat, és berendeztek egy kisebb múzeumot. Tavaly emléktáblát is avattak a munkához hozzájáruló lengyel matematikusok emléke előtt tisztelegve. Különböző alapítványok jóvoltából pedig bővíteni kezdték a barakkokat és a kiállítást.

MTI – Fotó: commons.wikimedia.org