Bronzkori borospincére bukkantak Izraelben

Bár Izrael manapság nem boráról híres, 4000 évvel ezelőtt, a bronzkorban, a régió szőlőskertjei olyan borokat adtak, amelyeket a Földközi-tenger egész térségében kedveltek, és az egyiptomi elit is importálta őket.

Tavaly nyáron régészek egy csapata eme ókori kultúra ritka időkapszulájára bukkant: a világ legidősebb ismert borospincéjére, amelyet Felső-Galilea egyik szerteágazó palotakomplexumának romjai között fedeztek fel.

A helyiség vályogtégla falai a jelek szerint hirtelen omlottak össze, talán egy földrengés folyamán. Bármi történt is, a régészek szerencséjére senki sem mentette ki a 40 boros korsót az összedőlt épületből, a borospince évszázadokon át érintetlen maradt.

A lelőhely feltárói mintákat vettek a korsókban fellelt üledékekből. A PLoS One folyóiratban frissen publikált tanulmányban leírják a kémiai elemzés eredményeit, a bor biomarkereit és a belekevert növényi adalékokat, közéjük tartozik például a menta, a fahéj és a boróka. 

A régészek a mai Izrael északi részén, a szíriai és libanoni határ közelében fekvő Tel Kabri lelőhelyen fedezték fel a borospincét. A kőkorszakig visszamenőleg a terület forrásai vonzották a letelepedni vágyókat. A Kr. e. második évezredben több ezer embert felölelő, centralizáltabb kánaáni közösség bukkant fel a palota körül - mondja Andrew Koh, a vizsgálat vezető régésze.

A komplexum a Kr. e. 1900-1600 közötti időszakban virágzott. A lelőhelyen előkerült tárgyi leletek és festmények azt sugallják, a közösség kapcsolatban állt Egyiptommal, Mezopotámiával és a krétai minószi civilizációval.

Koh és csapata egy olyan régióban folytatott ásatásokat, amely véleményük szerint a palotán kívül terül el, itt találták meg az első, egyméteres korsót. A további kutatás során újabb 39 korsó került elő egy 5 x 8 méteres helyiségből, mely kényelmesen egy ebédlő mellett kapott helyet. A talált korsók összességében mintegy 2000 liter bort tartalmazhattak. 

NBC