Amerikai kutatók szerint Gauguin mégsem volt szifiliszes

Amerikai kutatók a festő egykori tahiti házának közelében talált fogakat elemezték, amelyek 90-99 százalékos bizonyossággal Gauguintől származnak, és nincs bennük nyoma a 19. század végén a szifilisz kezelésére használt higanynak.

A széles körben elterjedt vélekedéssel szemben Paul Gauguin talán mégsem volt szifiliszes, legalábbis erre utalnak az 1849 és 1901 között élt nagyszerű francia festőnek tulajdonított, amerikai kutatók által elemzett fogak, amelyeket a festő egykori házának közelében találtak Tahitin.

A fogakat - amelyek a meghatározás szerint egy európai férfitól származnak - egy barna üvegpalackban találták még 2000-ben egy ásatáson, egy három méter mély kút fenekén, nem messze onnan, ahol a művész híres maori stílusú kunyhója, az Örömök háza állt. A festő 1901-től két évvel később vélhetően szívroham miatt bekövetkezett haláláig élt Atuona faluban, otthonát nem sokkal elhunyta után lerombolták - írta a The Art Newspaper című lap.

A kutatók a fogakból nyert DNS-t a művésznek a tahiti szeretőjétől származó unokájától kért mintákkal összehasonlítva arra a megállapításra jutottak, hogy azok 90-99 százalékos bizonyossággal Gauguintől származnak. Számításba véve azt, hogy hol találták őket, szinte biztos, hogy az ő fogai, amelyekben azonban nincs nyoma a 19. század végén a szifilisz kezelésére használt higanynak.

"A tény, hogy nincs jele higanynak, arra utal, hogy Gauguin vagy nem volt beteg, vagy nem kezelték" - mondta a chicagói Field Múzeum kutatását koordináló Caroline Boyle-Turner amerikai művészettörténész, aki könyvet ír a festő Marquesas-szigeten töltött éveiről.

A fogak mellett sokféle tárgyat találtak még a kútban, többek közt egy új-zélandi sörösüveget, egy bovrilos (élesztőalapú szendvicskrém) üveget, likőrös palackokat, breton agyagedények töredékeit, francia parfümös szelencéket, valamint egy fecskendőt és két morfiumos ampullát. A történészek szerint a tárgyakat értéktelennek találták, és Gauguin halála után a kútba hányták, a tahiti szigetlakók ugyanis nem használták a kutakat. Az évek során a kút aztán megtelt földdel.

A kutatóknak Atuona elöljárója, Etienne Tehaamoana adott engedélyt az amúgy igencsak szuvas fogak tanulmányozására. Elsőként William Mueller amerikai törvényszéki fogorvos szakértő vette górcső alá őket, és megállapította, hogy a festőt minden bizonnyal kínzó fájdalom gyötörte, mielőtt kihúzták rossz fogait. A leleteket aztán a Chicagói Egyetemre küldték, ahol a Field Múzeum megbízásából dolgozó tudósok vizsgálták tovább.

A kútban festőfelszerelést is találtak, például egy csavarpálma rostszálaiból készült ecsetet, amelyet azonban lehet, hogy fogmosásra és nem festésre használtak, egy kókuszhéjat pigmentekkel, továbbá narancs- és okkerszínű festéket. Utóbbiakat a Louvre-ban bevizsgálva kiderült, hogy Európából származtak. A fogakat és a kútban talált többi tárgyat a kutatók időközben visszajuttatták Atuonának, ahol most kiállításon lehet megtekinteni őket az Örömök háza helyén épült Paul Gauguin Központban.

MTI - Fotó: theartnewspaper.com