A sivatagi teknősök jobban hallanak víz alatt

A sivatagi üregteknősök, ahogy nevük is sugallja, nem sokszor találkoznak vízzel. Kutatók szerint azonban meglepő módon minden teknős, még ezek az állatok is sokkal jobban hallanak víz alatt.

Katie Willis amerikai kutató és a PLoS ONE online számában megjelent vizsgálat társszerzője szerint amennyiben a teknős úgy dönt, hogy fejét a víz alá dugja, jobban hallhat. Az eredmények megvilágíthatják a teknősök evolúcióját, mely azt sugallja, hogy mindannyian egy vízi ősön osztoznak.

Willis és társszerzői MRI- és CT-felvételeket készítettek számos teknősfaj belső füléről. Kiszámították, hogy ezek a relatíve nagy, levegővel töltött koponyaüregek minden esetben sokkal erőteljesebben rezonáltak a víz alatt, ahol a hanghullámok gyorsabban terjednek, mint a levegőben.

A hallás folyamata akkor kezdődik, amikor a hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát, amely a teknősöknél egy vonalban van a koponya külső részével - mondja Willis. Amikor a hanghullámok elérik a megfelelő frekvenciát, a belső fület rezonálásra és vibrálásra késztetik, így segítik a hallást. Ez lehetővé teszi, hogy az állatok jobban meghallják a gyengébb hangokat.

Miután méréseket végzett a teknősök belső füléről, a csapat kiderítette, hogy mindegyiküké nagyon emlékeztet a vízi teknősökére. Az arány a koponya mérete és a belső fül mérete között körülbelül ugyanolyan maradt. Ez a megfigyelés és a csapat rezonanciaszámításai azt sugallják, hogy minden teknős egy vízben élt közös őstől származik.

Willis szerint ez igen vitatott kérdés a kutatók között, mivel néhány fosszilis bizonyíték azt sugallja, hogy a teknősöknek szárazföldi ősük volt.

A vizsgálat a csapat szerint segíthet jobban megismerni, hogyan működik a hallás a teknősöknél és más állatoknál, és hova is helyezzék a teknősöket az evolúciós fán. Ezenkívül alátámasztja ama hipotézist, miszerint a teknősök közelebbi rokonságban állnak a krokodilokkal és madarakkal, mint a többi hüllővel.

Forrás: Livescience - MTI-fotó: Matusz Károly