70 éves a legrejtélyesebb ufóészlelés

Hetven éve, 1947. július 9-én adott ki közleményt arról az amerikai légierő, hogy az új-mexikói Roswell városka környékén lezuhant egy meteorológiai ballon. Ám ezt sokan már nem hitték el, mert előző nap a helyi újság címoldalán öles betűkkel virított, hogy a katonaság egy szerencsétlenül járt repülő csészealj maradványaira bukkant egy farmon. A roswelli eset minden idők leghíresebb és legtöbb rejtéllyel övezett ufóészlelése, a földönkívüliek létezésében hívők ennek emlékére tartják minden év július 2-án az ufó-világnapot.

1947-ben az amerikai közvéleményt a földönkívüliek rejtélye tartotta izgalomban. Akkoriban gyakran eregettek fel héliummal töltött léggömböket, főleg rodeókon, s ezeket rengetegen nézték repülő csészealjnak.

Az év júniusának végén egy amatőr pilóta Washington állam felett kilenc különös, alakzatban repülő tárgyat látott a gépe mellett elhúzni, beszámolója az országos lapok címoldalára került.

Akkortájt Roswell környékén is sokan vélték úgy, hogy különleges repülő tárgy tűnt fel az égbolton, majd július elején egy munkás nagy területen szétszóródott, furcsa fémdarabokat talált. Mivel arra gyanakodott, hogy egy földönkívüli űrhajó roncsai lehetnek, kihívta a seriffet, aki értesítette a közeli légi bázis hírszerző tisztjét, Jesse Marcel őrnagyot. A főtiszt kiment a helyszínre, és több rendkívül könnyű, de törhetetlen fémdarabot vitt magával, amelyeket úton a támaszpontra a kisfiának is megmutatott.

A helyszínt ezután napokra lezárták, és több fekete zsákot szállítottak a bázis egyik hangárjába. Mivel a hír szájról szájra terjedt, a támaszpont ügyeletese július 8-án reggel egy rövid közleményt küldött a helyi rádiónak és újságnak, amely szerint egy "repülő korongot" találtak. A sajtó által felkapott szenzációs hírt másnap helyesbítették, eszerint egy időjárási ballon maradványait gyűjtötték össze, majd másnap egy sajtótájékoztatón közszemlére is tették a maradványokat.

A szóbeszéd néhány nap után el is halt, majd 1980-ban fokozott erővel éledt újra, amikor megjelent Charles Berlitz és William Moore könyve.

Az új elemekkel kiegészített, misztikus csomagolásban tálalt történet szerint a hadsereg emberei földönkívüli lények maradványait találták Roswell mellett, és a leletet a szigorúan őrzött 51-es körzetbe szállították.

Az ufóhívők száma robbanásszerűen emelkedni kezdett (az amerikaiak csaknem fele hisz létezésükben), az elmúlt hat évtizedben egymilliónál jóval több jelentés gyűlt össze a meg nem határozható repülő tárgyakról (ezt jelenti az angol UFO-rövidítés).

Roswell a legismertebb és a legtöbbet tanulmányozott ufóészlelés, de a rejtély nyomába eredt hivatásos és amatőr ufókutatóknak csak vadabbnál vadabb összeesküvés-elméletekkel sikerült előállniuk. Legalább hatféle ilyen változat ismert, ezek mindegyike különbözik, és mindegyik "cáfolhatatlan" bizonyítékokkal van alátámasztva, jóllehet kiagyalóik abban az egyben egyetértenek, hogy a kormány mindent el akar titkolni a közvélemény elől. 1995-ben egy állítólagos filmfelvétel (mint kiderült, hamisítvány) is előkerült, amely a földönkívüliek boncolását ábrázolta.

A közvélemény nyomására a Pentagon 1995-ben kénytelen volt kiadni egy újabb, részletes jelentést. Eszerint a korábban megfigyelő léggömbnek nevezett szerkezet valójában egy, a szovjet atomrobbantások magas légköri megfigyelésére szolgáló, szupertitkos berendezés volt.

A kicsi zöld emberkék, akiket a szemtanúk a helyszínen látni véltek, különleges érzékelőkkel felszerelt próbababák voltak, amelyeket igen nagy magasságból dobtak ki, hogy teszteljék, milyen hatással járna a pilótákra egy ilyen zuhanás.

A hívőkkel szemben áll a kétkedők szintén népes serege. Közéjük tartoznak azok is, akik szerint lehetséges értelmes lények létezése a világmindenségben, de ők a világűrből származó rádiójelzésekre figyelnek. A híres csillagász és tudományos író Carl Sagan, a SETI program atyja például azt mondta: "Egyetlen esetben sem sikerült megbízható jelentést kapni, amely egy földönkívüli űrhajó létezésének akárcsak a lehetőségét is alátámasztotta volna, valóban kizárva félreértést, megtévesztést vagy képzelődést."

Az valószínűleg sohasem fog kiderülni pontosan, mi is történt 1947-ben az új-mexikói sivatagban.

Az események utolsó szemtanúja, Marcel őrnagy fia 2013-ban halt meg, a dokumentumokat titkosították, a minősítés feloldására a washingtoni kormány továbbra sem mutat hajlandóságot.

MTI