34 millió éves főemlősök kövületére bukkantak Kínában

Kínában 34 millió éve fákon élt főemlősök hat egyedének maradványaira bukkantak. A leletek révén mélyebben betekinthetnek a főemlősök evolúciójának egyik fontos momentumába, abba az időszakba, amely végül az ember kifejlődéséhez vezetett.  

A kutatók csütörtökön jelentették be hat korábban ismeretlen, kihalt főemlősfaj maradványának felfedezését: négy hasonlít a madagaszkári makikhoz, az egyik az éjszakai életmódot követő, rovar- és gyíkfogyasztó Fülöp-szigeteki, illetve indonéziai koboldmakikat idézi, míg egyikük majomszerű.

A főemlősök az összes emlős között a leginkább érzékenyek környezetükre. A fellelt fajok nem sokkal ama globális klímaváltozás után éltek, amely hűvösebb, szárazabb környezeteket teremtett, és az összes főemlős eltűnését idézte elő Észak-Amerikában és Európában, emellett megtizedelte Ázsia főemlősállományát is.

A majmokhoz, emberszabásúakhoz és emberekhez vezető főemlősvonal (Anthropoidea) Ázsiában jelent meg először, legkorábbi fosszíliái 45 millió évesek. Néhány képviselőjük csak egy későbbi időpontban, mintegy 38 millió éve jutott el Afrikába, ahol 200 ezer éve először jelent meg az ember.

Viszont, ha eme alrend képviselői először Ázsiában jelentek meg, miért nem fejlődtek ki ott is emberszabású majmok és emberek? A kutatók szerint ennek oka a 34 millió évvel ezelőtti lehűlés.

Ez az időszak kritikus szűrőként funkcionált a főemlősök evolúciós történetében - mondta a Reutersnek Hszi-csün Ni, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója.

A hőmérséklet csökkenését megelőzően az ázsiai főemlősöknél az anthropoidák domináltak. Később makiszerű főemlősök vették át helyüket, a majomszerűek száma megtizedelődött. Ezt illusztrálja, hogy a Jünnan provinciában előkerült hat új fajból csak egy tartozik eme emberszabású csoportba.

Afrikát kevésbé érintette a hőmérséklet csökkenése, emberszabásúi nagyobbá és változatosabbá lettek.

Chris Beard, a Kansasi Egyetem paleontológusa szerint, ha a korai ázsiai anthropoidák nem tudták volna a lehűlést megelőzően kolonizálni Afrikát, valószínűleg mi sem lennénk. Hasonlóképpen, ha ázsiai rokonaik nem szenvedtek volna el olyan nagy veszteségeket a lehűlés után, távoli őseink talán Afrika helyett itt fejlődtek volna ki.

A csoport magányos emberszabásúja apró, majomszerű főemlős volt, amely a Bahinia banyueae nevet kapta. Leginkább a modern, dél-amerikai majmokhoz, például selyemmajmokhoz hasonlított. Foga alapján főképpen gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozott.

A hat fajt megkövesedett fogak, állkapcsok és néhány más csont reprezentálja.

A vizsgálatról a Science folyóirat számolt be.

Képünk illusztráció.

Forrás: Reuters - Fotó: AFP