Mohácson született negyven éve a baranyai nézőcsúcs a harmadik vonalban - Máig rekord!

Hatezer (!) néző. A korabeli tudósítások szerint ennyien zsúfolódtak össze a labdarúgó területi bajnokság Dráva-csoportjának (ma NB III-nak kellene nevezni) rangadóján Mohácson, 1984. június 10-én. A Kaposvári Rákóczi ellen a hazaiak nem tudtak nyerni, aminek okán csak a 2. hely jutott a gárdának, a feljutásnak még az esélye is elúszott a végeredménnyel. A baranyai labdarúgás harmadik vonalában azóta sem volt ennyi néző egyetlen mérkőzésen sem.

Egy héttel a sorsdöntő, utolsó játéknap előtt, 1984. június 3-án az MTE Bonyhádon vendégszerepelt. A gárda ugyan 1-0-ra nyert Hámori Péter találatával, de Freppán György, az egyik meghatározó játékos begyűjtötte a harmadik sárgáját. Ami azt jelentette, a következő vasárnapon kötelező eltiltását kellett letöltenie. Kiválásával a mohácsiak elveszítették talán a legnagyobb spílerüket.

Így érkezett el június 10-e. a zárónap.

Amikor az éllovas Kaposvári Rákóczi vendégeskedett az újvárosi stadionban. Ahol a korabeli Dunántúli Napló tudósítása szerint 6000 (nem tévedés, hatezer!) ember zsúfolódott össze.

A Mohácsnak mindenképpen nyernie kellett volna, méghozzá legalább kétgólos különbséggel. Minden más végeredmény a somogyiaknak kedvezett. Ha bement volna a várt dupla, akkor pontegyenlőséggel, de jobb gólkülönbséggel jutott volna az aranyhoz a hazai alakulat. Az azonban nem érthetett rögvest feljutást az NB II-be, mert még egy osztályozó várt a tabella éllovasára.

Bár alapvetően a vendéglátóknak kellett volna a kapujukhoz szegezniük a látogatókat, ennek ellenére, a sajtóban az jelent meg, miszerint a vendég zöld-fehérek is kialakítottak helyzeteket az első játékrészben. A térfélcserét követően a Mohács ismét vezetett több ígéretes akciót, ám azok rendre kimaradtak. Egy idő után a tudósító szerint a második helyen álló gárda tervei egyre kiismerhetőbbekké váltak, mindig sikerült valakinek felszabadítania.

Sőt, a 88. percben még egy jelentős lehetőség is kimaradt a Duna-partiak kapuja előtt. Bár, annak akkor már különösebb jelentősége nem akadt, de közel volt a 0-1.

A Mohács vesztét az év során elért 14 döntetlen okozta. Csak egy vereség szerepelt a nevük mellett, ellenben a pontosztozkodásokban az élen jártak. Miközben az ellenlábas 6 ízben is alulmaradt, mégis bajnokká vált, 46 ponttal, a még kétpontos bajnoki rendszerben. A mohácsi ezüst ellenben már nem forgott veszélyben, mivel a 3, Siklós a végelszámolásban 36-ig jutott csupán.

- A szinte hihetetlen nézőszám nem legenda - idézte fel emlékeit Hámori Péter, aki egy félidőn át lehetett a gyepen. - Határozottan mondhatom, szerettünk volna nyerni, esetleg osztályt váltani, bár addig a találkozóig el sem jutottunk. De sajnálatunkra a siker nem jött össze. Mire a kapu elé értünk, elfogyott a tudományunk.

A történeti hűség kedvéért nem árt hozzáfűzni, a Kaposvár sem juthatott feljebb, bajnokként nem nyerte meg a páros csatát. Vácott 4-1-re kapott ki a gárda, a visszavágón 1-0-ra győzött a vetélytárs, Pest megyei klub.

Pucz Péter - Fotó: Somogyi Néplap (archív)