Mellébeszélés nélkül: közösségi oldalán kér segítséget a mohácsi olimpikon, Kürthy Lajos

Facebook-oldalán kér segítséget a mohácsi súlylökő, Kürthy Lajos. Az MTE sportolója számára most kezdődik a négyéves felkészülési ciklus, melynek a 2020-as tokiói olimpia lehet a végállomása - azonban egyedül képtelen előteremteni az ehhez szükséges összeget.

Kürthy Lajos a Mohácsi Újság. hu-nak elmondta, nagyon örülne, ha anyagi, vagy egyéb segítséget kapna, hiszen a táplálék-kiegészítőktől kezdve az utazásokon át, a felszereléséig, a város és az egyesület támogatásán felül saját magának kell finanszíroznia. A súlylökő még mindig érez magában annyi erőt, hogy kijusson a következő olimpiára, ám ehhez összefogást és segítséget kér az alábbi bejegyzésében, melyet most teljes egészében közreadunk:

"Kedves Ismerőseim, Környékbeliek, Mohácsiak!

Mindenféle mellébeszélés nélkül szeretném írni Nektek a soraimat.

Röviden,világosan, egyszerűen, őszintén. Sosem tudtam igazán segítséget kérni, legyen szó bármiről, de mindig mindenért, mindenkitől leírhatatlanul hálás voltam és vagyok.

Nekem van egy álmom. És szerencsésnek mondhatom magam, mert mióta az eszemet tudom, erre vágyom, ezért dolgozom, ezért teszek meg mindent.

Válogatott MAGYAR Atléta vagyok 15 éve. Az első világversenyre 17 évesen jutottam ki. Azóta 2 olimpia, 5 világbajnokság, 4 Európa-bajnokság, és számtalan hazai bajnoki cím van mögöttem. Igen,mögöttem.De nem lehet hogy csak mögöttem legyen, nem lehet hogy a gyerekeimre "csak"ezt hagyom és egy álmot, ami nem irreális, nem elérhetetlen. Ha az lenne, meg sem született volna ez a poszt. Nem mondhatom nekik azt, hogy azért nem sikerült, mert egy "ilyen világban élünk". Ahol a kemény munka, az alázat, az áldozat, a tehetség, és a fájdalom ne érné meg.

Dehogynem éri meg.

Mindent megér, és mindent visz.

DE!

Bizonyára mindenki tudja, hogy egy nagyon komoly mellizom és bicepsz szakadásos sérülésből térek vissza. A részletektől megkímélnék mindenkit, de természetesen nem tabu a téma. A lényeg az ÁLMOM, a CÉLOM, amihez jelen eset azt mutatja, én, a családom támogatása, a napi edzések, a munka "kevés". Több kell.Nem sokkal, mert a lényeg, a legfontosabb azt érzem a kezemben van. A dobó kezemben! De ennél több kell!

Mindenkit, aki úgy érzi, szívügye lehet a pályafutásom, a sport, a Városom, a Hazám vagy bármi amit én képviselek, kérem, keressen meg! Még a gondolatért is hálás lennék, de akár egy megosztásért is!KÖSZÖNÖM!

Sportbaráti üdvözlettel:Lajos "

E. B.