A sombereki focipályán szerezték az évszázad nem gólját- Tízéves eltiltást ért a bravúr

2024. október 05. szombat 09:18

A Lev Jasin-díjat (korábbi szovjet világklasszis) a labdarúgó-világbajnokságok legjobb hálóőrei szokták megkapni. De csak azok, akik az adott sorozatban legálisan védtek. Valami hasonlót érdemelt volna az a sombereki férfi, aki minden idők egyik legnagyobb bravúrját mutatta be. Úgy hárított egy lövést a Baranyai megyei I. osztályban, hogy pályára sem léphetett volna, mint az esemény egyik rendezője. A megmozdulásáért el is tiltotta a megyei szövetség, éppen tíz évre. Nem mostanában, hanem még 1995-ben.

A korabeli feljegyzések nem teljesen egyértelműek, de a beavatkozás tényét senki sem cáfolhatja meg. Akad viszont olyan játékos, aki ma is tisztán fel tudja idézni az egykori eseményeket. Az alapvető dolgokban meg eddig sem volt vita.

A Baranya megyei labdarúgó-bajnokságban, az akkori negyedik vonalban, a Somberek együttese a Felsőszentmárton gárdáját fogadta. A naptárak 1995. október 15-ét, vasárnapot mutattak. a kezdési időpont 13 óra 30 perc volt, a 10. játéknapon. A végeredmény 1-2 lett, a vendégek elvitték mindhárom pontot, de nem hétköznapi keretek között.

A szünetben még 1-1 volt az állás, ám az éllovas szentmártoniak a fordulás után ismét előnyhöz jutottak. Ezt követően a játékvezető megadott egy 11-est az otthoni gárdának.

A biciklista

A megdöbbentő események után két héttel, a Felsőszentmárton ismét a környéken vendégeskedett. Akkor a Lánycsók volt a pályaválasztó (végeredmény 0–3). Azon a sportrendezvényen sem a megszokott mederben zajlott le az összecsapás. Egyszer ugyanis az egyik szögletzászlónál feltűnt egy kerékpáros. De nem szállt le, hanem átlósan áttekert a neki tetsző térfélen. Haladt sürgősen a közeli kocsmába. Többen rákiáltottak, mások integettek neki, de a bringást az sem hozta zavarba. Visszalóbálta a karját, valamit talán kiáltott is, várta őt az itala. Mindez ’95 október 29-én esett meg.

A mintegy 250 drukker a lélegzetét visszafojtva várta az egyenlítést. Ehhez képest a lövés a kapufáról kipattant, ellentámadást indíthattak a vendégek. Gyorsan, fürgén, ahogyan azt tanítani szokták az edzők. Minél előbb el a saját háló környékéről a lasztit, növelni az előnyt, bebiztosítani az eredményt. Az 1-3 a hajrában nem lenne rossz részeredmény.

- Soha nem felejtem el a meghökkentő másodperceket - emlékezett vissza a nem mindennapi eseményre Ott József, a vendégek védője, aki később a PMFC-nél az NB I-ben is volt edző. - A csatárunk, Csalos Ferenc megugrott egy jó labdával, a somberekiek ugyanis nagyon feltolták a védekezésüket. Elhúzta a labdát a kimozduló kapus mellett, majd mintegy huszonöt méterről a gólvonal irányába lőtte a labdát.

Megfordult, mint aki jól végezte a feladatát, futott az ünnepelni a csapattársakhoz. Erre hamarosan megszólalt a játékvezető sípja is, de nem gólt jelzett. Feri kérdezte tőlünk, mi a gondunk, miért nem ölelgetjük?

- A bíró a helyzet magaslatán állt?

- Rövid időre még Keresztes Ambrus sípmester is elbizonytalanodott, de aztán kapcsolt, labdaejtéssel folytatódott a játék. Mert az történt, hogy a hazai klub egyik biztonsági embere a saját kapufája mellől belépett a gyepre, aztán kivágta a gólba tartó bőrgolyót.

- Tettlegesség, dulakodás nem alakult ki a váratlan események során?

- Még felfogni, értelmezni is nehéz volt az egészet. Vendégségben voltunk, fegyelmezetten vettük tudomásul, mi esett meg velünk. A végeredmény szempontjából utólag már érdektelen lett volna minden óvás. A döntést a fegyelmi bizottság meghozta, Csalos meg élete legmeghökkentőbb „nem gólját" érte el.

A renitens közreműködőt a megyei szövetség egy évtizedre eltiltotta a meccsek látogatásától.

Képünk illusztráció.