Zenész is lehetett volna Megyeri Károlyból, de élete szerelme, a foci győzött

2018. október 12. péntek 17:39

1974-ben, Mohácson lett igazolt játékos Megyeri Károly, akinek a neve minden baranyai focirajongónak ismerősen cseng. Az egykori kiváló középpályás játszott a Pécs kupagyőztes csapatában és Németországban is, jelenleg a Bozsik program alközpont-vezetője.

Megyeri Károly tehetsége már általános iskolás korában is megmutatkozott, ekkor kezdte a labdarúgást Mohácson a Park Utcai Általános Iskolában Péntek Károly testnevelő tanárnál, majd a Mohácsi Torna Egyletben folytatta. Tizenhárom évesen már az ifiben játszatta edzője, Csanda József, a nála idősebb, 17-18 éves labdarúgókkal.

- 1974-ben volt egy országos tehetségkutató, ahol bekerültem a legjobb negyven közé Róth Antival, s gyakorlatilag akkor szúrt ki bennünket Garami mester, így kerültünk a PMFC Sportiskolához - emlékezett Megyeri Károly.

Nem sokkal később kezdte meg középiskolai tanulmányait a pécsi Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumban (akkoriban Komarov), majd 1979-ben, 18 évesen mutatkozott be az NB I-ben, ahol mások mellett Katzirz Béla, Lutz Jakab, Dárdai Pál és Kincses Viktor is játszott.

- Nagyon jó csapat volt, igazi klasszikus. Szerettem ott lenni, de sokáig nem maradtam, mert elég fiatal voltam még akkor. Úgy döntöttem, visszamegyek Mohácsra és az NB II-ben folytatom a fejlődésem érdekében - idézte fel emlékeit a focista.

Két évet játszott Mohácson, majd Szekszárdra került a katonaság miatt, s ott rúgta a bőrt három évig, szintén a másodosztályban. 1985-ben, amikor Garami József lett ismét a PMFC edzője, visszakerült Pécsre.

Egyszer a Tettye vendéglőben is muzsikált

Megyeri Károly 1961-ben született Mohácson. Első házasságából született Eszter nevű lánya, a másodikból pedig a fia, Ákos. A napokban született meg unokája, Mayra. Fia, Megyeri Ákos viszi tovább a hagyományt, jelenleg a PMFC U-16-os csapatának játékosa. Nem sokan tudják, de Megyeri Károly zenészként kezdte. Az általános iskolában szolfézst tanult, rézfúvós hangszereken játszott, s még zongorázott is. A Tettye vendéglőben egyszer még fel is lépett barátai kedvéért, ahol egy tenorkürtön muzsikált mindenki nagy örömére.

- Garami Józsi bácsi nem felejtett el engem, aminek nagyon örültem. Visszatértem az NB I-be, 91-ig voltam a PMFC-nél, részese lehettem az igazi sikerkorszaknak is. Szereztünk egy ezüst- és egy bronzérmet a bajnokságban, '90-ben megnyertük a Magyar Kupát is.

Aztán 1991-ben kapott egy külföldi ajánlatot, amit elfogadott, s Németországba ment a családjával együtt. Két évet töltött profiként a német harmad-, kettőt a negyedosztályban, közben pedig megszerezte a C licenszes edzői képesítést is.

- 1995-ben volt egy komolyabb sérülésem, s akkor egy kicsit gondolkodóba estem, hogy egyáltalán hogyan tovább, a pályafutásom is veszélybe került. Szerencsére rendbe jöttem, s öt év után hazatértem az akkor NB II-es Mohácsba.

Egy évvel később az akkor megye I-ben szereplő MTE játékos-edzője lett, az első évben megnyerték a bajnokságot, majd az NB - III-ban még három évig vezette a csapatot játékos-edzőként.