Űrhajósi magasságokig jutott el Kis Árpád, aki a tv-torony liftjével tör a végtelen felé

Az első magyar kozmonauta, Farkas Bertalan mintegy 300-350 kilométer magasra repült, amikor ellipszis alakú pályán elérte a Föld körül keringő szovjet űrállomást. Összességében ennél már jóval feljebb jutott Kis Árpád, aki évek óta a pécsi tévétorony egyik liftkezelője. A nyugdíjas tanárember szerint a munkája nem unalmas, de a tudományos számok összevetésének a világon semmi értelme sincsen. Ennek ellenére szorgalmasan gyűjti a métereket. 

- Érdekes munkahely ez, de azért annyira nem izgalmas - vont mérleget a gépezet egyik kezelője, a rangidős, Kis Árpád. - Sajnos, nemrégen a híradások rólunk szóltak, egy műszaki meghibásodás okán. De mindenkit megnyugtathatok, a rendszer szinte tökéletesen biztonságos. Állandóak a műszaki ellenőrzések, a baki lehetősége pedig mindenhol benne van a lehetőségek között. Én akkor nem dolgoztam, amikor a malőr megesett, ám veszélyben senki sem volt, azt bátran kijelenthetem.

- Ennek ellenére, azért bárkinek adódhat félelme, ha jeggyel a kezében belép egy ilyen zárt „kalitkába".

- Nyilván, akik rosszul tűrik a bezártságot, esetleg tériszonyban szenvednek, azoknak akadhatnak rossz érzései. De ők nem ettől a lifttől rettegnek, hanem mindegyiktől. Ez legfeljebb kicsit magasabbra emelkedik, gyorsabban, mint a megszokottak. De egy ekkora torony világviszonylatban nem számít kiemelkedőnek. Meg másutt a sebességek is jelentősebbek, különben „soha" nem érnének a csúcsra.

- Mennyi idő is feljutni az étterem szintjére?

- Normál esetben mindez csupán 45 másodperc. A 72 méter meg hozzávetőleg 24 emeletnek felel meg. A varázsa az, hogy a Mecseken van, ennek kapcsán pedig hozzá kell adni még 535 métert, a Misina magasságát. Azért a kettő már egyedülálló élményt nyújthat bárki számára. Ha olyan bátor, hogy kinézzen! De itt azért nem a rettegésről szól a dolog, hanem egy lélegzetelállító élményről.

- A látogatók igénylik a tájékoztatást, vagy már mindent tudnak, mire elindulnak a fellegek felé?

- Nehéz lenne a dolgot jellemezni, esete válogatja. Szívesen beszélgetek bárkivel, de erőltetni nem szoktam a társalgást. Magyarul ez könnyű feladat, bár gyakran vettem már hasznát az orosz nyelvtudásomnak is. Korábban nem gondoltam rá, hogy egyszer még gyakorolhatom az évtizedekkel korábban tanultaknak. Akadt már olyan vendég, aki el is csodálkozott azon, hogy egy liftkezelő az anyanyelvén tud vele társalogni.

- Igaz, nem ért el a súlytalanságig, ám azért a távolság megdöbbentő, amit megtett az évek során.

- Ha napi százszor felmegyek - ami nyári forgalomban nem elképzelhetetlen -, az úgy 7200 méter, ott, illetve az felett szállnak a repülőgépek. De tíz munkanappal számolva 72 kilométerről van szó. Tehát száz műszak esetén már 720 km. Ennél alacsonyabban keringenek az űrállomások. Ellenben, akik oda tartanak űrhajóval, azok egyszerre ugranak nagyon, mi viszont apránként, ráadásul hamar vissza is térünk az anyaföldre.

- Ennek ellenére, azért Farkas Bertalant elvinné egy körre?

- Ez nem is kérdés, bár nem tekintek rá „kollégaként". De mint első űrben járt honfitársunkat, illő tisztelettel fogadnám. biztos nem félne az utazástól. Én sem lennék megilletődött, esetleg még a gombnyomás lehetőségét is átadnám neki.

Pucz Péter - Fotó: Dittrich Éva