Orbánozás, lázítás helyett talán tessenek inkább tanítani - Olvasói levél

Bár a tanárok döntő többsége - ebben biztos vagyok - mindig, minden körülmények között próbál eleget tenni hivatásának, sajnálattal tapasztalom, hogy a tüntikézésben megfáradt pedagógusok egy része a gyerekekre zúdítja a gyomrukban leülepedett, emészthetetlen gyűlöletüket a rendszer, s legfőképpen Orbán Viktor iránt, írta olvasónk.

Minden szakma képviselői között találunk olyanokat, akik egyszerűen nem oda valók, ahol éppen vannak, de amíg mondjuk egy hidegburkoló csak anyagiakban mérhető kárt és persze bosszúságot tud okozni a kontárságával, egy lelketlen pedagógus ennél sokkal súlyosabbat is tehet.

- Ma nem tanítok, filmet nézünk, fáradt vagyok, hogy miért, arról kérdezzétek Orbánt és azoknak a társaitoknak a szüleit, akik a Fideszre szavaztak - konkrétan ezekkel a szavakkal fordult a gyerekekhez egy általános iskola hatodik osztályában tanító tanár.

Elképesztő.

Egyrészt a politikának semmi helye az iskolában, másrészt viszont ennél is nagyobb gond, hogy a gyerekek közé próbál éket verni a tüntikézésben meg amúgy az életben megfáradt Kedves Tanár Elvtárs, jelesül azzal, hogy azt sugallja, hogy akinek a szülője kormánypárti, az gazember, akinek meg ellenzéki, az jó fej. 

És sajnos az illető nem is egyedüli példány.

Egy másik, ugyancsak felsős osztályban tanító pályatársa például rendszeresen azzal traktálja a diákokat, hogy milyen keveset keres, ezért ne is várják tőle, hogy beleadjon mindig mindent, úgyhogy ma is csak visszafogottan fog oktatni, "kimaxolja a minimált".

Tévedés, ha azt hinnénk, hogy a gyerekeket ez egyáltalán nem érdekli, merthogy de. Egymás között is rendszeresen beszélgetnek tanáraik kifakadásairól, de még otthon is téma.

Többek között a vacsoraasztalnál. "Apa, most akkor Orbán Viktor tényleg annyira rossz, hogy miatta él rosszul Kálmán bácsi és a kollégái?"

Mit lehet erre mondani? "Nem, fiam, Kálmán bácsi téved." Vagy hogy "Brüsszel meg Dobrev és a férje, de már így is sokkal jobban keresnek, mint korábban, pár év múlva meg annyit tesznek majd zsebre, amennyiről legfeljebb csak álmodtak", stb. Ezzel azonban egyáltalán nem érne véget a diskurzus, sem otthon, sem a suliban, merthogy a gyerek nyilván ott is bedobná a tőlünk hallott érveket, és máris kész a baj. 

Így hát talán a legbölcsebb, ha minderre csak annyit mondunk, talán tessenek inkább mégis tanítani, lázítás, orbánozás helyett.

Képünk illusztráció.

Forrás: olvasói levél - Fotó: MTI